Értekezésemben a szélessávú, és különösen az új generációs hálózati infrastruktúra lefedettséget és a hálózati szolgáltatások igénybevételét négy területi szinten vizsgáltam: országos, regionális (NUTS 2), kistérségi és települési szinten. Szekunder adatfeldolgozást mind a négy területi szinten végeztem, főként a 2008 és 2012 évekre vonatkozóan, primer adatgyűjtést pedig Hajdúböszörmény településen végeztem. Az infrastrukturális és használati jellemzőket elsőként nemzetközi és EU tagállamok közötti összehasonlításokkal vizsgáltam, ennek célja a jelenlegi fejlettségi szint megállapítása. A korrelációs vizsgálatoknál egyéb felkészültségi indikátorokat vontam be, melyek azt a célt szolgálták, hogy megállapítsam azokat a társadalmi-gazdasági jellemzőket, melyek összefüggésben vannak az új generációs hálózatokkal kapcsolatos jellemzőkkel. A regionális vizsgálatokat 13 ország összesen 123 régiójának adataival végeztem el. Az eredmények azt mutatták, hogy a fejlettségi színvonalban annak is nagyon fontos jelentősége van, hogy országon belül az egyes régiók hogyan teljesítenek. A szekunder adatbázis alapján készített összefüggés vizsgálataim alapján jutottam arra a következtetésre, hogy minél kisebb területi egységeket vizsgálunk, annál nagyobbak a közöttük lévő különbségek. Mivel Magyarország területét és népességét tekintve is főként vidéki kategóriába esik, ezért a célkitűzésemnek megfelelően egy tipikusan vidéki települést, Hajdúböszörményt választottam a részletesebb elemzésemhez. A modellemhez szükséges komponensek kiválasztásához és ahhoz, hogy a magasabb területi szinteken elvégzett vizsgálatokat települési szinten is elvégezhessem, kérdőív segítségével, összesen 106 gazdasági szervezetnél végeztem adatgyűjtést. A primer kutatás során nyert adatokat faktor- és klaszterelemzés segítségével elemeztem mélyebben, az eredményeket pedig két oldalról vizsgáltam. Egyrészt a kkv-k, másrészt csak az agrárvállalkozások oldaláról. A kettéválasztásra azért volt szükség, mert a kkv-k helyzetét korábbi elemzések igen rossznak ítélték meg, különösen a vidéki régiókban. Az elemzésem szerint főleg az agrárvállalkozások rontják a helyzetképet, az egyéni gazdaságok helyzete a szélessávú szolgáltatások használatát illetően pedig nagyon súlyos. Nem használják, de nem is érzik szükségesnek a használatot, a munkájuk jellegére hivatkozva. Eközben a szolgáltatással, kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások a legtöbb faktort kifejezetten fontosnak, vagy fontosnak tartotta, annak ellenére is, ha ők maguk jelenleg nem is használják. A távolról elérhető hálózati szolgáltatásokat illetően egységes következtetést tudtam levonni. A kkv-k döntő többsége nem ismeri ezeket, de ha ismeri, nem tartja hasznosnak, vagy hatékonynak. Az ár nem igazán játszik szerepet abban, hogy ezeket használják, vagy sem, így a megoldás elterjesztése igen hosszadalmasnak és nehéznek ígérkezik. A többi országhoz viszonyított helyzetünket tekintve véleményem szerint további elmaradás nem várható. Az infrastrukturális ellátottságunkat fejleszteni tudjuk az eddigi ütemben, további EU-forrásokat felhasználva. In this thesis the broadband, especially the Next Generation Network infrastructure coverage and the use of network services were evaluated according to four territorial levels: national, regional (NUTS 2), sub-regional and local level. The secondary data processing was performed for all four levels, particularly concerning the years 2008 and 2012, and the primary data collection was performed in Hajdúböszörmény. The infrastructural and application characteristics were first evaluated by comparison between international and EU Member States. The purpose of the comparison is to determine the actual development level. At correlation tests other preparedness indicators were applied for the purpose to determine the social and economic features that are connected to the characteristics of Next Generation Networks. The regional analysis has been performed by the data of 123 regions of 13 countries. The results showed that the level of development is significantly influenced by the performance of the several regions within the given country. Based on the connection analysis performed by the secondary data base I have found that the smaller territorial units are analysed the bigger difference is revealed. Since with regard to the territory and the population Hungary is mainly ranked as rural area, in accordance with my objectives a typically rural town, Hajdúböszörmény has been selected for detailed analysis. For the selection of the elements necessary to create my model and for the purpose to perform the inspections carried out at higher territorial levels also at local level, a data collection at 106 economic operators has been performed through questionnaire. The data collected during the primary research were construed by factor analysis and cluster analyses and the results were evaluated from two aspects. On the one hand for the SME-s, and on the other hand for agricultural enterprises. The separation was necessary because the situation of the SME-s had a bad reputation, especially in rural regions. According to my analysis the situation is adversely affected mainly by the agricultural enterprises, and the situation of farms is very serious regarding the use of broadband services. The farms do not use and consider unnecessary the use of these services, referring to the nature of their work. Whilst, the most of factors were considered important or expressly important by service and commercial enterprises, regardless from the application. Regarding to remote network services there was a uniform conclusion. The majority of SME-s is not familiar with these services, and when the services are known, these are not considered useful or efficient. The price is not a determinative factor for the use of these services, so the diffusion of the solution would be difficult and lengthy. Regarding our position respect to the other countries no more lag behind can be expected. We can maintain the current path in infrastructure development using additional EU funds.