Magyarországon igen jelentős azoknak a száma, akik valamilyen prenatális, perinatális vagy postnatalis ok miatt fogyatékossággal élnek. A népegészségügyi prevenció elsődleges célja, hogy megelőzze a fent felsorolt okok kialakulását, vagy másodlagos célként ezek kialakulását minél hamarabb felismerje, de ha ezek nem valósíthatóak meg és már bekövetkezett a károsodás, harmadlagos célként az elvesztett funkciók minél nagyobb mértékű visszaállítására törekszik. Az utóbbi cél elérése érdekében hozta létre az egészségügy a komplex rehabilitációt, amelynek összetevői az egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális rehabilitáció. A rehabilitáció részeként történik a fogyatékossággal élő emberek segédeszközökkel történő ellátása és azok használatának betanítása. Míg a személyek a rehabilitációs intézményben kezelésen vesznek részt, a kórház biztosítja számukra a szükséges segédeszközöket. Ezt követően, miután újra visszakerültek otthonukba, ezeket az eszközöket be kell szerezniük, melynek költségét az állam különböző mértékben megtérít a fogyatékossággal élő személyek számára. Emellett részesülnek még különféle egyéb támogatásokban, mivel kiadásaik jóval nagyobbak, mint az ép embereké. Azon túlmenően, hogy a fogyatékossággal élő személyeket segédeszközökkel látjuk el és anyagi támogatásokban részesítjük, alkalmazható a rehabilitációnak egy nagyon hasznos és sokoldalú módszere, amelynek lehetőségét még nem merítették ki teljesen. Ez a segítő kutyák alkalmazása. A segítő kutyák hatékonyan tudják segíteni a fogyatékossággal élő személyek mindennapjait és van, hogy adott segédeszközöknél/gyógyszereknél hatékonyabban működnek és akár ki is tudják váltani azokat. A különböző fogyatékossági típusok szükségleteinek megfelelően képezték ki a különböző segítő kutya típusokat. Jelenleg hazánkban az alábbi segítő kutyatípusokat képzik: vakok számára vakvezető, a mozgássérültek számára mozgássérült-segítő, hallássérültek számára hallássérülteket segítő, rohamszerű állapotokban szenvedők számára rohamjelző kutyákat képeznek ki. Személyi segítő kutyát képeznek ki például autizmus spektrumzavarban szenvedő embereknek. A fenti típusokon kívül még terápiás kutyákat is képeznek ki, amelyek különböző terápiás foglalkozásokon vesznek részt és jelenlétükkel növelik a terápiák hatékonyságát. Közös bennük, hogy akármilyen típusú segítő kutyáról is van szó, az igénylő a kutyához térítésmentesen jut hozzá. A segítő kutya-gazda párosnak egy, két körös vizsgát kell teljesítenie, hogy hivatalosan is élhessenek azokkal a jogokkal, amelyeket az állam biztosít nekik és a 27/2009. (XII.3.) SZMM rendeletben kerülnek meghatározásra. A sikeres vizsgát követően is segítenek a kiképzők a kutya-gazda párosoknak, ha valamilyen problémájuk adódna. Ezek a kutyák sokoldalúan tudják segíteni gazdáik életét, mivel nem csak fizikai, de lelki segítséget is nyújtanak, hidat képeznek az ép és fogyatékossággal élő emberek között, így könnyebben vissza tudnak illeszkedni a társadalomba és annak teljes értékű tagjaivá tudnak válni. Kutyáiknak köszönhetően újra kimozdulnak otthonról, sportolni tudnak, megnyílik előttük a világ és ezáltal az életminőségük is javul. Ezeken túlmenően nagy segítséget jelentenek a fogyatékossággal élő személyek családjai számára is. A fent említett hasznos hatásaikat megismerve egyre több fogyatékossággal élő ember érdeklődik a segítő kutyák iránt és adja be igénylését az országban működő 29 kiképző szervezet valamelyikéhez. Azonban évente kevés kutyát tudnak kiképezni a szűkös anyagi források miatt. Ez annak tudható be, hogy az államtól kevés támogatást kapnak és a magánszemélyek, valamint cégek adományaiból csak kevés kutyát tudnak kiképezni. Tehát ahhoz, hogy minél több segítő kutyát tudjanak kiképezni az igénylők számára, több állami támogatásra lenne szükség. Ezen túlmenően a segítő kutyát használók jogait illetően az állam igyekszik a megfelelő jogi hátteret biztosítani, azonban a jogi szabályozás még tartalmaz hiányosságokat. Ezeket az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által végzett vizsgálat is feltárta nemrég. Annak ellenére, hogy alkalmazásuk még nem bevett módszer a rehabilitációban, egyre nagyobb az igény az ilyen képzést kapott kutyák iránt, és egyre több kutatás végeznek használatuk hatásairól. Az állam is támogatja a segítő kutyák kiképzését, bár a biztosított összeg nem elégséges ahhoz, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személy ilyen irányú igényét kielégítsék, ezért újabb források feltárása lenne szükséges.