A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök hallgatók pályatervezési és motivációs vizsgálata

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A kutatás témája a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki hallgatók pályatervezési és motivációs vizsgálata volt. A 2013/2014/2. tanulmányi félévben óralátogatások keretében kérdőíves felméréssel gyűjtöttem be a kutatáshoz szükséges adatokat. A kérdőív elkészítéséhez segítségként „A jövő vezetőinek jelene (BALÁZS et al., 2002)” könyvet használtam fel. A megjelölt forrás adta elképzeléseken túl a 9M motivációs modellhez tartozó egyedi és eredeti itemek összeállítását a szakirodalom (MATHE et al., 2011) feldolgozása után önállóan készítettem el, a képzés értékeléséhez szükséges itemeket pedig többnyire saját tapasztalataim alapján állítottam össze. A szakdolgozat pályatervezéssel foglalkozó fejezeteit a 9M motivációs modell alkalmazásával szemléltettem. A kutatás alanyai a Super által megalkotott modell 18-21 és 21-24 éves korosztályának tagjai. Az elsőévesek azok, akikben most válnak a szakmai döntések specifikussá, míg a harmadévesek a munkaerőpiacra történő belépés küszöbén állnak. Ezekben az évben meghozott jó döntések állíthatják őket egy felívelő karrierpályára. Öt vizsgálati témakört határoztam meg: munkahely választás, személyes kompetencia, tanulási motiváció, képzés értékelés, bérezés. Legelőször a hallgatók diploma utáni munkahely választásakor felmerülő tényezők fontossági sorrendjét vizsgáltam. A várakozásommal összefüggően a legmagasabb prioritást a szerződéses feltételek fontossága kapta, míg a legalacsonyabbat a vállalati misszió, szervezeti kultúra milyenségének motiváló ereje. A vizsgálathoz a 9M motivációs modellt alkalmaztam, amely kilenc motivációs egységre bontja a munkahelyi motivációt. A második részben a személyes jellemzőkre adott pontszámokat mértem fel. A szak képzési céljával („A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására (I04).”) egybefüggően magas pontszámot adtak a hallgatók azokra az itemekre, amely a vezetési és irányítási hajlamukat mérte fel. A megkérdezett hallgatók többsége rendelkezik azokkal az egyéni motívumokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a képzés elvégzése után a szak által prognosztizált vezetői pozíciót be tudják tölteni. Az innovatív készségre adott alacsony pontszám rámutat arra a hiányosságra, amelyet napjaink technológiai fejlettsége megkövetel. Már vállalati szinten is csak úgy lehet lépést tartani a konkurenciával, hogy innovatív fejlesztéseket hajtunk végre. Ehhez viszont kell, hogy meglegyen az egyénben a lehetőség az ilyen irányú fejlődésre, fejlesztésre. Az egyetemi tanulás motivációjának vizsgálatakor a tanulmányi ösztöndíjra meghatározott alacsony prioritást eredményező érték volt szembetűnő. A juttatási rendszer célorientált struktúraváltása által létrehozható egy olyan tanulmányi ösztöndíj rendszer, amely nem csak jutalmaz, hanem motivál a jobb eredmények elérése érdekében. A képzés értékelésekor a hallgatók kritikát fogalmaztak meg a szakmai tudásanyag átadásának lehetőségéről. A bolognai rendszer nem támogatja a gyakorlatorientált képzések teljes körű elsajátítását BSc. szinten. Lehetőségként fel kell vetni a 12 hetes szakmai gyakorlat átstrukturálását.

Leírás
Kulcsszavak
motiváció, pályatervezés, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, 9M motivációs modell
Forrás