A siker nyomában - startup vállalatok eltérő tudásmenedzselési stratégiája

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Szakirodalmi elemzésem során gyűjtött információim és személyes tapasztalataim alapján úgy vélem, napjainkra a tudás a vállalatok egyik legjelentősebb vagyonelemévé, a szervezetek stratégiai jelentőségű erőforrásává vált. A tudásvállalatok számának ugrásszerű növekedése – beleértve a hazánkban mindössze néhány éve létező startup ökoszisztéma tudásintenzív cégeit – újszerű üzleti modellek kialakítását, valamint a szellemi tőke hatékony kiaknázását és felhasználását követelte. A tudás létrehozása, megtartása, megosztása, hasznosítása és rögzítése kulcsfontosságú szerepet tölt be a vállalkozások sikeressé válásában, versenyképességük javításában, teljesítményük és hatékonyságuk növelésében. S bár a tudás vitathatatlanul a gazdaság hajtóerejévé vált, az intellektuális tőke megértését, növelését és hatékony felhasználását célzó tudásmenedzsment fiatal tudományterületnek számít, ezért úgy vélem, tényleges gyakorlati alkalmazása aligha tekintető általánosnak. Dolgozatom célja a tudással, illetve tudásmenedzsmenttel, mint tudományterülettel foglalkozó szakirodalmi megállapítások ismertetése és összegzése, majd a bemutatott fogalmak, tipologizálások, folyamatok és modellek gyakorlati vizsgálata. Ennek megfelelően dolgozatom két részre bontható. Az első nagy szerkezeti egységben ismertetem a téma elméleti hátterét. Bemutatom az adat-információ-tudás spektrumot, rögzítem a tudásmenedzsment és tudásvállalatok általános fogalmi meghatározásait, összevetve az egyes definíciók tartalmát, és vizsgálom a tudás szervezeten belüli megjelenési formáit, csoportosítási lehetőségeit. Ezt követően a tudásmenedzsment folyamatának egyes lépéseit veszem górcső alá, különös tekintettel a tudástranszfer kérdésére, bemutatva a tudáskonverzió négy lehetséges változatát is. Végül megvizsgálom az intellektuális tőke fogalmi meghatározásait és mibenlétét, vállalati életben betöltött szerepét, összetevőit, csoportosításának lehetőségeit, valamint mérésének főbb céljait.
Munkám második nagy szerkezeti egységét kutatásom jelenti. A szakirodalmi elemzésben bemutatott fogalmakat, folyamatokat, modelleket és módszereket két kiemelkedő és közismert hazai vállalat, a Prezi.com Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a Ustream Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság működési folyamatain keresztül kívánom prezentálni. Választásom azért esett az említett két startup vállalkozásra, mert bizonyították, hogy jelentős tudásbázisuknak köszönhetően nagy növekedési potenciállal rendelkeznek, s bár a vállalkozás létrehozásakor alapítóik mindössze egy innovatív ötlettel rendelkeztek, rövid időn belül nemzetközi sikereket értek el, mellyel Magyarország határozottan felkerült a világ startup-térképére. A két vizsgált vállalkozás története, tevékenységi köre, ügyfélpolitikája, irodáik területi elhelyezkedése, vállalati kultúrája, s számos egyéb működési folyamatuk – melyeket Sveiby (2001) tipologizálása nyomán az egyes intellektuális tőkeelemek részletes elemzésével és összevetésével mutatok be - jelentős egyezéseket mutat. Ugyanakkor a tudás definiálásával és menedzselésével kapcsolatos politikájuk teljesen eltérő: míg az egyik vállalkozást tudatos tudásmenedzselési stratégia jellemez, addig a másik cég esetében ezek a folyamatok ad hoc jelleggel mennek végbe. Kutatásom fő kérdése, hogy milyen sajátos tényezők eredményezik, hogy a tudatos tudásmenedzselési stratégiával egyáltalán nem rendelkező Prezi.com Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a tudását pontosan definiáló és menedzselő Ustream Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság startup tudásvállalatok mindegyike – a hazai és nemzetközi piacok vonatkozásában is – kiemelten sikeres és eredményes cégek. Másképpen fogalmazva az említett két tudásvállalat átfogó elemzésével és összehasonlításával célom megnézni, hogy fenti hipotézisem – miszerint a tudásmenedzsment alkalmazása még korántsem elterjedt gyakorlat – a profitorientált szervezetek esetében igaznak bizonyul-e, s ha igen, milyen egyéb sajátosságok vezethetnek a piacvezető szerep és nemzetközi siker eléréséhez. Kutatásom során előbb az egyes vállalatok működési folyamatait azonos elméleti modellekre építve, azonos kérdéskörök szerint, ám külön – külön vizsgálom, majd összevetem a kapott eredményeket és rögzítem következtetéseimet. Megállapítom, hogy egyforma sikerük oka startup jellegükben keresendő. Rögzítem, hogy a Prezi alaptudásaként definiált innovatív ötlet, megkülönböztető tudásaként rögzített gyors megvalósítás, s nemzetközi piacra lépés, illetve innovatív tudásaként leírt sajátos céges kultúrája rendre szerepeltek a startup vállalkozások főbb ismeréveit összefoglaló fejezetemben. Tény, hogy a startup ökoszisztéma részévé vált vállalatok számos hasonlóságot mutatnak, melyet dolgozatom is bizonyít. Megállapítom, hogy ezek sajátosságok számos olyan következménnyel járnak, melyek hatására a tudás menedzselése automatikusan is végbemegy. Az, hogy a Prezi kultúrája dolgozatomban leírt módon működik, elsősorban startup jellegéből adódik. A startupokra jellemző szervezeti kultúra és miliő azonban rendkívül ösztönzően hat a tudás megosztására és elérhetővé tételére, ezáltal a szellemi tőke jobb kihasználására, valamint alacsony szinten tudja tartani a fluktuációt, mely eredménye, hogy munkavállalóinak egyéni kompetenciája, tacit tudása a vállalatnál marad. Úgy vélem, ez okozza, hogy a Prezi tudatos tudásmenedzsment nélkül, döntően a fejekben lakozó tudással is sikeres és eredményes tud lenni.

Leírás
Kulcsszavak
tudás, tudásmenedzsment, startup, vállalat, tacit, explicit, tudásvállalat, tudásmunkás
Forrás