2001 márciusában addig soha nem látott árvíz öntötte el a Felső-Tiszavidék falvainak egy részét. A tiszai árvíz Magyarországon összesen 9 települést - Tarpa, Jánd, Gulács, Tákos, Csaroda, Gergelyiugornya, Hetefejércse, Vámosatya, Gelénes- öntött el. Ez a természeti katasztrófa nagy mértékben megváltoztatta az ott élő emberek életét, ahogyan az építészeti örökséget is. A világon és Magyarországon is az árvizek a leggyakoribb katasztrófák. Vizsgálataimat a fent említett községek közül, Jándon végeztem, ahol félig strukturált interjúkat készítettem. Dolgozatomban arra kerestem választ, hogy mit jelenthetett, milyen érzés volt megélni ezt az árvizet. Ennek érdekében két témakört vizsgáltam: egyrészt hogy az események milyen elsődleges hatással voltak az ott élőkre, illetve, hogy most tizenhárom évvel később, milyen másodlagos lelki hatások maradtak az emberekben; másrészt hogy az újjáépítés és az ott végrehajtott vidékfejlesztés milyen pozitív vagy negatív érzéseket, hatásokat váltott ki. Elméleti háttérként foglalkoztam a katasztrófák definícióival, hatásaival, a Felső-Tisza vidék árvizeinek történetével 2001-ig és a terület népi építészetével, hiszen az újjáépítés során neves hazai építészek tervei nyomán a vidék múltját, hagyományait tiszteletben tartó házak épültek. A dolgozatom célja, hogy feltárjam a károsult lakosság érzelmi, mentális viszonyulását a történtekhez, a katasztrófához, a segítséghez, az újjáépítéshez. Célom, hogy az interjúk alapján, az emberek véleményét és a megmaradt emlékeiket, gondolataikat lejegyezzem, tükrözzem. Az interjúalanyok által elmondottakat csak tolmácsolni kívánom, nem feladatom az elmondottak hitelességének megállapítása. Kutatásom leíró, magyarázó jellegű, az emberek megélt érzéseit szeretném tükrözni. A riportokat interjúalanyaim szemszögéből igyekeztem értelmezni. Az újjáépített házak újra biztonságot és otthont nyújtanak az embereknek. A téma komplex, a későbbiekben több perspektívából vizsgálható: következmények vizsgálatán, társadalmi, néprajzi, folklór és gazdasági kimenetén kívül építészeti szempontból is. A dolgozat a felnövekvő nemzedék kultúrtörténetét egészíti ki, a táj történelmi adaléka, a múlt megismerésének segítségére szolgál.