A kutatás célja a debreceni serdülő kézilabdázók megküzdésének és motivációinak feltérképezése. Negyvenhat férfi és harmincegy nő töltötte ki a kérdőíveket, továbbá tizennyolc férfi és tizennyolc nő vett részt a fókuszcsoportban. A tanulmány célja a sportmotivációban, pszichológiai immunrendszerben, proaktív megküzdésben és sportolói megküzdésben fennálló nemi különbségek felderítése volt a serdülő kézilabdázók körében. Az alkalmazott pszichológiai módszerek között szerepelt a Sport Motivációs Skála (SMS-28, Pelletier, Tuson, Fortier, Vallerand, Brière és Blais, 1995), a Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív 4 alskálája (Oláh, 2005), a Proaktív Megküzdés Kérdőív proaktív megküzdés alskálája (Greenglass, Schwarzer, Jakubiec, Fiksenbaum és Taubert, 1999) és a Sportolói Megküzdés Kérdőív (ACSI-28, Smith, Schutz, Smoll és Ptacek, 1995). Az eredmények azt mutatták, hogy a férfiak énhatékonysága és sportolói megküzdési képességei jobbak, a proaktív megküzdési stratégákat nagyobb mértékben alkalmazzák, illetve a belső motivációjuk szintje is magasabb. A kutatás eredményei megerősítették, hogy a serdülő fiúk énhatékonysága és megküzdése jobb, amely a sportpályán is látható. A kutatás célja volt továbbá megvizsgálni a kézilabdával töltött idő hosszának hatását. A fókuszcsoport által vizsgáltam a sportpályán jelentkező szorongás mértékét, az alkalmazott megküzdési stratégiákat, valamint a sportolás kezdetén és jelenleg fennálló motivációs szempontokat. Az eredmények azt mutatták, hogy a kézilabdával eltöltött idő hossza nincs hatással a megküzdésre és a motivációra. Továbbá a sporttevékenység kezdetén a résztvevők valamilyen külső motivációs tényező alapján sportoltak (pl. szülei bíztatására), ugyanakkor jelenleg a tevékenység oka valamilyen belső motivációs szemponttá vált (pl. egészség, jövő). Továbbá szignifikáns különbség áll fenn a meccs elején, közepén és végén jelentkező szorongás mértékében gyenge és erős csapatokkal összehasonlítva, valamint a nők szorongásának mértéke magasabb a mérkőzés folyamán, gyenge és erős ellenfél ellen egyaránt, ugyanakkor a különbség nem szignifikáns. Végül elmondható, hogy nem áll fenn szignifikáns különbség a nemek között az alkalmazott megküzdési stratégiákban és ennek nincs hatása a szorongásra.