Az ukrán válság a Krím-félszigeten, nemzetközi jogi megközelítésben

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A dolgozatomban a jelenleg is zajló ukrajnai válság egészéből, annak realizálódását vizsgálom a Krím-félszigeten, nemzetközi jogi megközelítésben. A felépítését tekintve: rövid történeti áttekintés után az aktuális események elemzését valósítom meg, majd a következtetéseket foglalom össze az addig leírtak alapján, mindvégig törekedve az objektivitás kívánalmának szem előtt tartására. Éppen ezért igyekeztem elkülöníteni, majd kiértékelni a szembenálló felek álláspontjait (hogy az „érem mindkét oldalát” megismerhessük), majd a nemzetközi közösség reakcióját, valamint ennek eredmény(telenség)e okán a megtartott referendum körülményeit és következményeit vettem górcső alá. A dolgozat párhuzamba állítja a Krím-félsziget eseményeit más hasonló, a közelmúltban zajlott vagy zajló konfliktussal, így különösen az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, Koszovó és Dél-Oszétia helyzetével. Részletesen vizsgálom, hogyan minősíthető nemzetközi jogi szempontból, ha „udvarias kis zöld emberkék” lepnek el néhány nap alatt csendes invázió keretében egy félszigetet, mit értünk „Putyin doktrína” alatt, és mennyiben egyedi a Krímen kialakult konfliktus, továbbá, hogy mi okból marad(t) el a nemzetközi közösség hatékony fellépése. A záró gondolataimban próbáltam meghatározni, hogy szubjektív elgondolásaimon túl, milyen relevanciája lehet az itt kialakult „befagyott konfliktushelyzetnek” és ez milyen következményekkel bírhat akár a közeljövőben, akár a későbbiekben a nemzetközi jogi normarendszer érvényesítésére nézve az államok közötti ellentétek feloldása során. A felállított hipotézisek mellett arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy bizonyossággal csupán egy dolog állapítható meg, mely megannyiszor igazolódott korábban és a Krím esetében is: „a Medve nem játék”.

Leírás
Kulcsszavak
Krím-félsziget; annexió
Forrás