Disszociatív tendenciák és sémamódok vizsgálata a posztpartum szorongás hátterében

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Absztrakt A szülés utáni időszak, minden nő számára kritikus periódus, amikor új szerepeknek és elvárásoknak kell megfelelnie, ezért gyakoribbá válhatnak a mentális zavarok. A fokozott stressz hatások révén az anya szorongás szintje jelentősen megemelkedhet, és mivel eddig ismeretlen helyzetekhez kell viszonyulnia, sokszor nyúl archaikus megoldásokhoz melyeket a saját szülei viselkedéséből integrált selfjébe (Berne, 1961 idézi Molnár, 2014). Az integratív terápiás szemlélet szerint ezek a helyzetek különböző én állapotok működését indítják be, elsősorban a szülői és gyermeki mintákat, amik távol állhatnak a felnőtt én állapot racionális megoldásaitól (Merle-Fishman 2010). Az egészséges személyiség is őrzi és alkalmazza egykori mintáit azonban, ha ezek az én állapotok nagyon éles váltásokat eredményeznek, és integrálatlanul működnek nehézséget okozhatnak a személynek és disszociatív tendenciaként értelmezhetőek (Young, Klosko és Weishaar 2010). A vizsgálat a szülési utáni időszakban a szorongás szintet, az én állapotok ( Sémamódok) alkalmazását valamint a disszociációra való hajlam felmérését tűzte ki célul. N=101 fős mintán, interneten keresztül történt az adatfelvétel, melyben a szülés utáni két évben lévő anyáknál felmérésre kerültek a posztpartum szorongással összefüggésbe hozható demográfiai adatok, az én állapotokat mérő YAMI kérdőív, a disszociatív tendenciákat vizsgáló DES valamint a STAI-S helyzet szorongást mérő kérdőív. A minta 28%-a mutat átlag feletti szorongást, mely a posztpartumra módosított számítások alapján tovább bontható. Ez alapján az anyák 24.5%-kóros szintű, 46.5%-a szubklinikai szintű szorongást mutatott. A demográfiai adatok közül a jelenleg érzett én-hatékonyság, valamint a párkapcsolattal való elégedettség jelzett szignifikáns kapcsolatot a posztpartum szorongással valamint a maldaptív sémamódok alkalmazásával, továbbá a szülés élmény szubjektív megítélése közepesen erős kapcsolatot mutatott ezen tényezőkkel. További kapcsolat állhat fönt a szorongás mértéke és a disszociáció mértéke között, valamint tendencia figyelhető meg a maladaptív sémamódok alkalmazása a megemelkedett szorongás szint és a disszociációra való hajlam között.

Leírás
Kulcsszavak
anyaság, posztpartum szorongás, disszociáció, sémamód
Forrás