Hazánkban a szív és érrendszeri megbetegedések (OEFI 2013) és a cukorbetegség illetve a cukorbetegséget megelőző állapotok (Jermendy és mtsai 2014) vezetik a halálozási és megbetegedési statisztikákat. Ilyen statisztikai adatok mellett szükséges feltárni a kialakulásban szerepet játszó különböző tényezőket. A krónikus megbetegedések kialakulásában számos köztudott egészségkockáztató magatartásforma közrejátszik. Leggyakoribb kockázati tényezőnek számít a dohányzás és a mozgásszegény életmód is (Wielgosz & Nolan, 2000). Jelentős még a pszichoszociális faktorok szerepe is, mint a depresszió (Lett és mstai 2004) és a krónikus stressz (Rozanski és mtsai 1999). További kutatások támasztották alá, hogy gyermekkorban átélt ártalmas élmények szerepe is igazolható a krónikus betegségek kialakulásában és a vezető halálokokban (Batten és mtsai. 2004; Felitti és mtsai 1998). Az alapellátásban fordul meg a legnagyobb betegszám, így, a legtöbb beteg a háziorvosától várja a kezdeti lépéseket az állapota rendezésében. Hazánkban, még nem volt olyan kutatás, amely felmérné a gyermekkori ártalmas események előfordulását felnőtt háziorvosi praxisban megjelenő betegek körében. Ezért tűztük ki szakdolgozatom céljául ezen ártalmas események felmérését ebben a szférában. További célunk volt, hogy az akut és krónikus betegséggel diagnosztizált betegek körében a gyermekkori ártalmas események milyen mértékben fordulnak elő.