Művészeti nevelés az Egyetem falai között és azon túl

Absztrakt

A disszertáció fő célkitűzése a debreceni egyetem bölcsészkara oktatóinak a tanári hivatása során végzett művészeti, művészetpártolói, valamint közéleti tevékenységének a feltárása, bemutatása és elemzése az egyetem történetének első periódusában. Az értekezés időkerete az egyetem bölcsészettudományi kara működésének kezdetétől a 2. világháborút követő új kari struktúra kialakulásáig tartó időszak. Dolgozatunk a debreceni egyetemi bölcsész tanárok és tanszékek, műhelyek, valamint a város értelmiségi köreinek jelentős művelődéstörténeti, kulturális ismeretterjesztési és művészetpártolói tevékenységének eddigi eredményeit gazdagítja. A kutatás során kvalitatív módszerekkel dolgoztunk. Eszmetörténeti vizsgálatot folytattunk biografikus módszerekkel, olyan tényfeltáró kutatást, amely a vizsgált tanárok, professzorok és szervezetek művészeti munkásságának feltárását tűzte ki célul. A Debreceni Pedagógiai Iskola oktatóiból indultunk ki, s felismerve, hogy a bölcsészkaron még számos olyan tanár tanított, aki sokat alkotott és tevékenykedett a különböző művészeti ágakban, kibővítettük kutatásunkat a bölcsészkar egyéb tanszékeire, sőt az egyetem oktatási rendjén kívüli szervezetekre és rendezvényekre is. Dokumentum- és tartalomelemzés módszerével kutattuk továbbá műgyűjtő, műpártoló tevékenységüket és művészeti közéleti szerepvállalásukat. Összesen 18 bölcsész tanári életpályát elemeztünk a művészet elméleti és gyakorlati oldaláról közelítve. A kutatás során a Debreceni Református Kollégium és a Debreceni Egyetem alapításának, történetének, működésének és kimagasló személyiségeinek megismeréséhez primer forrásként levéltári, kéziratbeli, illetve családtagok tulajdonában lévő személyes iratokat, rokoni, baráti és tanítványi visszaemlékezéseket, napilapok újságcikkeit, valamint egyetemi évkönyveket, jegyzőkönyveket használtunk. A részletesen tárgyalt bölcsész tanárokról, professzorokról próbáltuk a személyes hagyatékok fennmaradt iratait, illetve a kortárs tudóstársak, kollégák által írt kritikákat, recenziókat és jubileumi tanulmányokat elolvasni és feldolgozni. Így kaptunk adatokat, információkat régi tanítványoktól, családtagoktól, akikkel interjút is készítettünk vagy leveleztünk velük. Az értekezés eredménye, hogy a bölcsész tanárok, professzorok a debreceni művészeti közélet vezető testületét, elitét alkották a vizsgált szervezetek tagjaiként, gyakran több társaságban is egyszerre A feltárt tanári életpályák jellemzője, hogy szinte minden művészeti ággal kapcsolatot tartottak, de személyes kontaktusba nem mindegyikkel kerültek. Akár helyben éltek, akár más városból érkeztek is Debrecenbe, előbb-utóbb tagjai lettek a város értelmiségi köreit tömörítő szervezeteknek. Aktív publicisztikai, tudományos-ismeretterjesztő előadói és műalkotásokat kiállító szerepvállalásuk fontos szerepet töltött be Debrecen kulturális életében, ami jelentős fejlesztő hatást gyakorolt a „maradandóság városára”, ahol a kortárs művészeti élet iránti érdeklődés erősen mérsékelt jellegű volt. Ennek következtében a helyi művészeknek nagyon meg kellett küzdeniük az elismerésért és a megélhetésért egyaránt. Alapvetően a debreceni tudományegyetem bölcsészettudományi karának tanszékein 1914 és 1949 között tanító professzorok és tanárok művészeti-alkotó, művészetelméleti-oktató és művészettámogató-pártoló tevékenységének jelentőségéről adunk számot a disszertációban. Végső soron annak bemutatására vállalkoztunk, hogy milyen sokrétű művészeti tevékenységet folytattak a 20. század első felében a debreceni egyetem bölcsészettudományi karának oktatói tudományos feladatvégzésük mellett.

The major goal of the study is to explore, present and analyze artistic, art patronal and public activities of lecturers at the Humanities Faculty of the University of Debrecen as part of their instruction during the first period of the history of the university. The time frame of the thesis spans from the establishment of the humanities faculty of the university to the formation of the new faculty structure following the 2nd World War. The dissertation contributes to the enrichment of results so far unexplored or partially explored about significant cultural – historical, cultural educational, and art patronal activities of lecturers, departments, workshops of the Humanities Faculty of the University of Debrecen and those of the city’s intellectual circles. Research was carried out with qualitative methods. Biographic methods supported research in intellectual history, a research that was aimed at exploring the artistic oeuvre of lecturers, professors and organizations under study. Starting with lecturers of the Debrecen Pedagogical School, and recognising that several teachers acting and creating in different fields of art were working at the Faculty of Humanities, research was expanded onto other departments, as well as onto extracurricular organizations and events of the university. Through document and content analysis their art collector, and art patronal activities, also their role in the public and artistic life of the city were researched. Altogether eighteen careers of humanities educators were analysed from a practical point of view. All through the research personal documents of the families, records from archives, memories from relatives, friends and pupils, newspaper articles, university yearbooks and memoranda were used as primer sources to explore the founding, history, operation and outstanding personalities of the Reformed College of Debrecen and of the University of Debrecen. About the teachers and professors discussed in detail documents from personal legacy, as well as criticism, reviews and jubilee studies written by fellow scientists and colleagues were read and processed. This way information and data were gained from former pupils and family who were interviewed or corresponded with. The results of the dissertation include that teachers and professors of the humanities, - members of several different companies at the same time -, provided the leading body of Debrecen's public life, and as its integral part, the leaders or elite of the art scene in the city. This community held deep friendships as well as considerable professional disagreement. We pointed to extracurricular artistic, cultural or educational events at the university, where the educators in question could present the wide range of their activities and could get more widely known. The teaching careers examined in this research are all characterized by having contact with almost all forms of art, but maintaining personal contact only with some of them. In Debrecen interest towards contemporary forms of art was rather moderate, which resulted in local artists having to fight hard for recognition and for living as well. An interesting relationship was pointed out: whether these teachers were locals or newcomers, after their arrival in Debrecen they sooner or later became members of organizations bringing together the city's intellectual circles. Their active participation in bringing journalistic, scientific-educational pieces to life, their performances and artwork played an important role in the cultural life of Debrecen, which brought about a significant effect on the “City of Immutability”.

Leírás
Kulcsszavak
művészeti nevelés, bölcsész tanárok és professzorok, művészeti, művészetelméleti és művészettámogatási tevékenység, művészeti témájú dolgozatok, Debrecen kulturális élete, art education, arts teachers and professors, artistic, art-theoretical and art supporting activities, dissertations with art-aesthetic content, cultural life of Debrecen
Forrás