Az erdő életébe csak oly módon lehet ideálisan beavatkozni, hogy annak épségét, működőképességét az ne zavarja. Ezt csak folyamatos erdőborítás mellett, a természetes erdőciklusok utánzásával lehet elérni. A dolgozatom célja volt az eddigi hagyományos, vágásos szemléletű, fatermesztés orientált erdőgazdálkodásunkhoz képest egy új típusú sokrétűbb tudásanyagot igénylő síkvidéken alkalmazandó lékvágásos felújítási módszer ismertetése, alkalmazhatóságának vizsgálata. Botanikai és ökofiziológiai módszerek segítségével teljesítettem célkitűzéseimet. A módszer helyességét alátámasztó ökofiziológiai paramétereket értékeltem, jellemeztem a felújítás által érintett két újulat alkotó fafaj ökofiziológiai plaszticitását. A síkvidéki kocsányos tölgy erdőállományok felújítási módszereinek kidolgozásában és finomításában, a folyamatos erdőborítást biztosító módszerek megalapozása terén fontos, hogy a létrejövő erdőnek megfelelő vertikális tagozódással kell rendelkeznie, a felújítás idejének elnyújtásával változatos korosztályú erdő jön létre. A technológia kidolgozásakor figyelembe kell venni a meghatározó fafajok élettani tulajdonságait, valamint azok ökológiai paraméterekkel szembeni érzékenységére. Mind a hazai, mind a nemzetközi kutatások elsősorban erdészeti központúak, illetve az eltérő erdészeti kezeléseknek az erdei ökoszisztémákra gyakorolt hatását vizsgálták. A vizsgált kutatási területek a Felső-Tisza vidék középtájban, a Szatmári és a Beregi síkon helyezkednek el. Az erdészeti táj besorolás szerint a Nagyalföld erdészeti tájcsoport Szatmár-Beregi síkság táján találhatók. A vizsgálatokra a Szatmár-beregi-sík erdészeti tájban, a Gelénes és Vámosatya települések között elhelyezkedő Bockerek-erdő erdőrészleteiben került sor: különböző méretű lékekben és az erdőbelsőben. A táj éghajlata átmeneti jellegű, a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös éghajlati öv határán fekszik. Egyrészt az Alföld kontinentális klímája, másrészt a Kárpátok montán klímája mutat jól észrevehető hatást. Ökofiziológiai vizsgálatokban két eltérő időjárási viszonyú évet hasonlítottunk össze. A vizsgált botanikai és ökofiziológiai paraméterek alapján is igazolható a tölgy magasabb fényintenzitáshoz való alkalmazkodó képessége. A nem-fotokémiai kioltó folyamatok nagyobb aránya révén akklimatizációs képessége meghaladja a gyertyánét, síkvidéki körülmények között is kiválóan alkalmazható eredeiben a lékvágásos erdőgazdálkodás. Tapasztalataink szerint a lékeket minimum 1500 m2, vagy ettől valamivel nagyobbra kell méretezni. Az első lékek megnyitásakor botanikai és ökofiziológiai vizsgálataink alapján arra a megállapításokra jutottunk, hogy a léket ÉK DNY felé kell tájolni, az optimális lékméret 0,15 - 0,3 ha, melynek nem feltétlenül a kör alakzat a legmegfelelőbb, ami a csemeték legnagyobb számú megmaradását biztosítja. A növénytani felvételezések eredményeire alapozva a kör helyett javasolt az elnyújtott ellipszis, szem alakzat. Az eredmények szerint a megnyitott lékek DNY-i részein, a tavasszal, nagy tőszámmal megjelent az újulat, de a nyár végére már nem volt ott. A lék nyitással egyszerre a D-DNY-i szélen a léket övező állományból egy keskeny sávban a második lombkorona és cserjeszint kivágásával fényt kell ereszteni a lékbe a legjobb eredmény elérése érdekében.

Intervening ideally into the life of forests brings around the necessity of doing it in such a way that it does not interfere with its integrity and functionality. This can be accomplished only by maintaining continuous forest cover, by following schemes of natural forest cycles. The purpose of my dissertation was to describe the leak-renewal method which applies a new type of more complex knowledge in comparison to our traditional, cutting-edge, tree-oriented forest management. By using botanical and eco-physiological methods, I accomplished my goals. I evaluated the eco-physiological parameters supporting the correctness of the method, and characterized the eco-physiological plasticity of the two re-growth forming species affected by the forest renewal. In the elaboration and refinement of the methods of the flatland oak forest renewal and in the substantiation of permanent forest cover supportive methods, it is essential for the forest to be created to have a vertical division and with the prolongation of the renewal time, a diverse age-group forest is established. When developing the technology, the physiological properties of the dominant tree species must be taken into account as well as their sensitivity to ecological parameters. Both domestic and international researches were primarily focused on forestry and the impact of different forestry treatments on forest ecosystems. The investigated research sites are located in the middle of the Upper Tisza region on the Szatmári and Beregi planes. According to the forestry classification it is located in the Nagyalföld (Great Plain) forestry region-group, in Szatmár-Bereg forestry plain region. Investigations were carried out in forest subcompartments of the Bockerek forest between settlements of Gelénes and Vámosatya in different sizes and in different forest interior. The climate of the region falls between the moderately temperate and moderately cool. Both the continental climate of the Great Hungarian Plain and the mountain climate of the Carpathians have a noticeable effect. In eco-physiological studies, we compared two years with different weather conditions. Based on the examined botanical and eco-physiological parameters, the ability of the oak to adapt to higher light intensity can be justified. Due to the higher proportion of non-photochemical extinction processes, its acclimatization capacity exceeds that of the hornbeams, and leak-cutting forest management can be used well in the lowland conditions. According to our experience, leaks must be at least 1500 m2 in size or slightly larger. When opening the first ones, according our botanical and eco-physiological studies, we found that they should be positioned towards the NW SW, and their optimal size is 0.15 to 0.3 ha. Leaks shape is not necessarily circular, which provides the maximum number of seedlings. Based on the results of botanical surveys, the elongated ellipse, eye shape, is proposed instead of the circular. According to the results, the re-growth appeared in the open-leaks in the SW-parts in the spring, with a large number of stems but these were not found by the end of the summer. At the same time with the opening, at the S-SW edges in a narrow strap from the surrounding stand the second canopy and shrub layer must be removed to let sunlight inside the leak to achieve the best result.