A magyarpalatkai cigányzenész közösség alkalmazkodása

Adaptációs folyamatok egy makrotársadalmi környezetben

A téma bemutatása Jelen dolgozatom egy három etnikumból összetevődő lokális közösséget: Magyarpalatkát, illetve a magyarpalatkai cigányzenész csoportot vizsgálja, annak társadalmi és kulturális terében. A zenész cigányoknak nem csupán saját közösségükben, de a környező települések életében, illetve a különböző nemzetiségek kapcsolati hálójának működésében is hangsúlyos szerepük van. Ennek oka a sok generáción keresztül örökített, tradícióvá vált mesterségükben keresendő. Rajtuk keresztül figyelhető meg leginkább a multikulturális közösség idegen társadalmi csoportjainak egymásra hatása, melyben övék a közvetítés egyik főszerepe. A 20-21. században bekövetkezett globális gazdasági és társadalmi átalakulások faluközösségben lecsapódó hatásaként a közösségi élet megbomlásán keresztül társadalmi státuszuk is átalakult.

A zenész cigányok több ezer év alatt sem alkottak nemzeti, politikai, gazdasági, vagy kulturális egységet. Különállóságuk szakmai státuszukban gyökerezik, ami kulturális identitásukban rögzült. Zenészek, tehát nem csupán etnikai értelemben vett cigányok. Megkülönböztetett, magasabb társadalmi megbecsültségű, egyedi kapcsolatrendszerű, független egyének. Alkalmazkodásuk és mobilitásuk mindig feltételek nélkül való, és rendkívül gyors. Nem számít a társadalmi státusz, az anyanyelv, az etnicitás, az identitás, a lokalitás, a vallás, vagy az öltözködés.
Testi és mentalitásbeli adottságaik, öröklött és tanult motorikai képességeik, kitűnő zenei memóriájuk, kiváló emberismerő, kommunikációs és előadói készségük társadalmi érvényesülésükhöz elengedhetetlenül szükségesek voltak. Mindezeknek együttes hatásaként érdemessé váltak e szakma generációkon át való örökítésére. Ezért gazdasági stratégiájuk mindig az aktuális piaci igényekhez való alkalmazkodás, megújulás.

Munkám tudományelméleti értelemben zenei folklór- és társadalomnéprajzi adatokat felhasználó folyamatvizsgálat, diakron elemzés. A magyarpalatkai cigányzenész közösséget három időszakban – ennek megfelelően három kulturális állapotban – analizálom, mely időszakok politikai-gazdasági eseményei jelentősebb, szakmájukat, identitásukat érintő változásokat generáltak.

I. Magyarpalatka társadalma az 1920-as évektől az 1960-as évekig

Az 1900-as években az aktív közösségi élet, és az ahhoz kapcsolódó virágzó falusi folklór számtalan munkalehetőség révén biztos megélhetési forrással kecsegtetett a zenész cigányok számára. Megrendelést kaphattak a különböző bálok, táncok alkalmára, illetve bizonyos ünnepekre, jeles napok és életfordulók eseményeire. Ezeken kívül olykor előfordultak spontán szerveződő mulatságok is. A környező falvak zenei igényét is ők elégítették ki. Ennek köszönhetően Palatkán egyre több zenész örökítette szakmáját gyermekeire, és  egyre nagyobb területen váltak foglalkoztatottakká. E viszonylagos jólét pedig társadalmi, státuszbeli és gazdasági kiemelkedést biztosított számukra a cigányok közegéből. Anyanyelvük a cigány, másodlagos nyelvként a magyart beszélik, melyhez a református vallás kapcsolódik. Öltözetükben a magyar viselet egy-egy darabját figyelhetjük meg, mely fokozatosan városira cserélődik.

II. A hagyományos kultúra felbomlása (az 1960-as évektől az 1990-es évekig terjedő időszak)

A Ceauşescu rendszer falusi kultúrára gyakorolt hatása is kedvezett a zenész mesterség népszerűsödésének, így abban az időszakban volt Palatkán a legtöbb zenész. Kiváló szakmai tudásuknak, repertoárjuk folyamatos bővítésének, zenei termékenységüknek (a modernizációhoz való alkalmazkodásuknak) köszönhetően hatalmas körzetben váltak foglalkoztatottá, újabb munkaterületeket hódítottak meg, illetve egyes zenészek át is települtek más falvakba. Az asszimilációs kényszer szüleményeként a '40-es évek korosztálya a cigány mellett már inkább román nyelvet használt, a magyart egyre kevesebben, majd a kilencvenes évekre alig néhányan beszélték. Örökítik azonban a cigány nyelvet, mellyel csoportjuk szegregációját erősítik. A '70-es évekre vallásukat is a román ortodoxra váltották, az ekkor született gyermekek román keresztneveket kaptak, magyar vezeték- és keresztneveiknek pedig a román megfelelőjét kezdték használni. Ezen megnyilvánulások a többségi társadalomba való integrációs törekvések, melyek főként külső kényszerből fakadtak. Különállásuk megőrzésének a városi viselet, a cigány anyanyelv, a zenész cigány csoporton belüli házasodás, valamint elkülönített lakóterük adott lehetőséget.

III. A politikai rendszerváltás következményei, társadalmi és kulturális hatásai a zenész cigányokra

A rendszerváltás okozta felgyorsult kultúraváltáshoz még nekik is kevés idejük maradt alkalmazkodni. A máshol már virágzó revival mozgalom, vagy klubélet folyományaként a körzetben jó hírnévnek örvendő zenekar előtt új terek nyíltak meg. A határok megnyitása lehetővé tette a zenészek külföldi útjait, ami pótolta a saját körzetükben fokozatosan keletkező munkahiányt. Ez nem csak anyagi, de némileg erkölcsi kiemelkedést is jelentett, minek köszönhetően a falu neve többlettartalommal ruházódott fel. Magyarpalatka tehát Magyarország és külföld számára a zenekara által fémjelzett faluvá avanzsálódott.

Itt kell megemlítenem egy fontos tényezőt, a repertoárt, mely az idő és a tér síkján történő változásoknak megfelelően alakult. Az ugyanis folyamatos bővülésre kényszerült, minthogy a zenei műfajok is egyre szélesebb skálát mutattak. A magyarpalatkai három tagú vonósbanda otthon legfeljebb harmonikával egészült ki, repertoárjukban pedig sok idegen dallam, vagy „televíziós sláger”, illetve azok átdolgozott változatai, valamint egyre kevesebb régi stílusú tánctípus, illetve a magyar anyagban is egyre több román stílusjegy figyelhető meg. A hagyományos zenei- és táncrepertoár bizonyos részét csak mesterséges (kultúrájukat tudatosan bemutatni akaró) környezetben: színpadon, stúdiókban, revival rendezvényeken, táncházakban játsszák. A zene rohamos elgépiesedésével együtt jár a közönség hallásának és ízlésének, zeneértésének, tánctudásának leépülése, amihez egy határon túl nehéz alkalmazkodni. Ez tapasztalható a palatkaiaknál is. Az ő alkalmazkodási útjuk túlnyomórészt nem a modernizálódás, hanem a hagyományőrző státuszba való átlépés. Kisebb részük városba költözött és a modern zeneigényekhez próbál alkalmazkodni, nagyobb részük megmaradt a folklór anyagnál és előadási stílusnál, csupán a közönségük cserélődött ki. Az alkalmazkodás megoldási lehetőségeinek megválasztásában fontos szerepe van az egyénnek, illetve képességeinek. (A különböző egyének különböző módon alkalmazkodtak.) Akik megmaradtak a szakmában, azok a legerősebb, legtehetségesebb egyéniségek a legnevesebb és legelismertebb zenész famíliákból. A magyarpalatkai cigányzenészek által hordozott kultúra tehát nem hal ki, csupán funkcionális átalakuláson megy keresztül. The versatility of Gypsy musicians’ in Magyarpalatka Adaptation in a macro society

The topic’s presentation This dissertation aims to analyse Magyarpalatka’s mixed society focusing on a unique group of people:the local gypsy musicians. Gypsy musicians are influential in their village as well as in the wider locality. They have an important role in connecting people of different ethnicities and their importance in society is centred around their inherited profession of music. It is possible to gather information on how different ethnic groups influenced and modified one another by investigating gypsy musician who were also cultural intermediaries of their time. Due to the global changes of the 20thand 21st centuries, the gypsy musician’s status went through major modifications.

Gypsy musicians never formed an integrated national, political, economic, or cultural group. Their separation from society was rooted in their professional status that established their cultural identity.They weren’t ‘only’ gypsies, they were also musicians. They were favoured, higher ranked, independent individuals with unique relations. Their adaptation and willingness to travel was always unconditional and swift, no matter the status, language, ethnicity, identity, locality, religion or clothing. Their physical and mental ability, inherited and learnt technical skills, outstanding knowledge of human nature, communication and performing skills were all indispensable. These skills enabled them to pass on their knowledge through generations. Their economic strategy was also based on adaptation.

In scientific terms this work is a diachronic analysis which uses folklore and folklore-society related data. My examination distinguishes three historicalperiods in relation to how political and economic changes modified the gypsy musicians’ role and identity.

1. Magyarpalatka’s society between 1920 and 1960 In the 1900s, gypsy musicians were in demandas an active part of community life. They had bookings from ceilidhs, balls, festivals, anniversaries, and besides these there were spontaneous parties too. They provided music in Magyarpalatka as well as in the surrounding villages. Musicians also extended their territory by passing their knowledge on to their children. Their relative wealth elevated them from other gypsies socially and economically. Their mother tongue is Romani, and they also speak Hungarian due to their Calvanistreligion. Their costume includes traditional Hungarian elements which gradually adapted to a more urban outfit.

2. The disintegration of the traditional culture (1960-1990) The cultural impacts of the Ceausescu era were favourable to the folk music industry.Magyarpalatka had the most musicians at the time. Thanks to their masterly skills, their constantly growing repertoire, and their adaptation to modernisation, they further expanded their ‘conquered’ territory. Furthermore, some musicians resettled in other villages. As a result of forced assimilation, the 1940s’ generation mainly spoke Romanian besides Romani and by the 1990s only a very few knew Hungarian. However, they entail the Gypsy language by which they accelerate their segregation. By the 1970s their religion changed to Romanian Orthodox, their children had Romanian first names and they started using Romanian equivalents of their Hungarian surnames as part of this forced integration. They were still distinguishing themselves by speaking Romani, marrying within their group, and living separately from other ethnicities.

3. Consequences of the political regime change,and its societal and cultural impacts on gypsy musicians Even gypsy musicians found it challenging to adopt to the accelerated cultural changes, although a huge market opened due to the blossoming revival movement and club life. Opened borders allowed musicians to travel which balanced the growing home-bred job deficit. It meant not only financial but some sort of moral distinction too. Consequently, the village’s name endowed with some extra content. That’s how Magyarpalatka became a trademark of the village’s band in Hungary as well as abroad. I must mention about an important factor, namely their repertoire which developed alongside the changes in time and space. Their collection of songs and tunes constantly expanding as the number of available musical genre is growing. The three-membered string band only broaden with accordion occasionally. Their repertoire accommodates more foreign songs, top hits and fewer traditional dance music, and there are an increased number of Romanian style marks in the Hungarian repertoire. Some parts of the traditional music and dance collection is only being played on stage, recording studios, revival events and tanchazes. The apace process of mechanicalism in the music industry declines people’s musical hearing and musical or dance skillsto a level even gypsy musicians finding hard to relate to. This applies to Magyarpalatka’s band too. Their latest way of transformation is not modernising but to shift towards to a traditionalist’s status. A smaller group of them moved to cities and tries to entertain in a modern way, however the majority stayed with the traditional folklore and only their audience has changed. The way of adopting to changes depends on the individual’s personality and skills. (Everyone adopts differently.) The strongest, most respected ones stayed with their profession. They are the ones from the best known musical family backgrounds. Cultural values carried by gypsy musicians from Magyarpalatka are not extinct but are going through functional changes.