Társadalmi egyenlőtlenségek és pályaválasztás

Absztrakt

Disszertációmban a pályaválasztás egyéni, kulturális és társadalmi hátterének az elemzésén keresztül közelítem meg a pályaorientáció során megvalósuló munkaerőpiaci kompetenciák fejlődését a középiskolások körében. A kutatás Magyarország egy jól prosperáló, iparilag fejlett régiójában zajlott, ahol jó elhelyezkedési és tanulási lehetőségek nyílnak a munkaerőpiacra belépő fiatalok számára. Célkitűzésem – a szociológiai, pszichológiai és pedagógiai összefüggések és kölcsönhatások feltárásával – a pályaválasztás előtt álló diákok iskolai és munkaerőpiaci kompetenciáinak a meghatározása, mely egyéni szinten szabja meg társadalmi integrációjuk sikerességét a társadalomba. A pályaválasztás folyamat-jellegének megragadásával kutatásomban feltárom azokat a hiányos területeket, melyek a társadalmi esélyegyenlőség és integráció szempontjából is jelentősek lehetnek, és beavatkozást igényelnének. Tisztázom, hogy milyen munkaerőpiaci lehetőségeket kínálnak a különböző iskolatípusokban – és különösen az érettségit adó vagy nem adó középszintű képzésekben – résztvevő diákoknak a középiskolák. A pályaválasztási döntések vizsgálata témát azon a társadalmi logikán keresztül közelítem meg, hogy a pályaválasztás is egy eszköz az integrációra és a társadalmi mobilitásra, a jelenben hozott döntések meghatározzák a jövőbeli egyenlőtlenségeket.
A kutatássorozat első részében a tanulók kompetenciavizsgálata zajlott általánosan használt pályaválasztási kérdőívek, tesztek és pszichodiagnosztikai skála segítségével. A felmérés a 2003/2004-es tanévben összesen 599 diákot érintett, a kutatás valódi mintáját 317-424 fő adta. Az ismételt vizsgálatot az előző eredmények alapján a 2014/15-ös tanévben végeztük el 1-1 osztályban 163 fő bevonásával. A kutatásban három-három különböző fenntartású gimnázium és szakiskola/szakközépiskola (alapítványi, állami, egyházi), valamint kettő, szintén különböző fenntartó által működtetett szakközépiskola/szakgimnázium vett részt. Az iskolák szervezeti kultúrájának felmérése nyolc iskola pedagógusainak megkérdezésével történt. A peda¬gógusok közül 2003-ban összesen 126 fő, 2010-ben pedig 127 fő juttatott vissza kérdőívet. Az adatok elemzése SPSS rendszerben történt, korrelációszámítás, két szempontos független mintás variancia¬analízis, Bonferroni-féle páros összehasonlítás, 2 próba, nemparaméteres próbák: Kruskal-Wallis, ill. Mann-Whithney, valamint klaszteranalizis módszerekkel. A kutatás során alkalmazott vizsgálati eljárásaink rendszeresen alkalmazott eszközök a diákok pályaválasztási jellemzőinek, társadalmi státuszának és társadalmi tőkéjének, értékrendjének elemzése során, melyek segítségével összefüggést kerestünk az iskola típusa és a tanulók életcéljai, munkaerőpiaci lehetőségei és kompetenciái között. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy jellemző különbségeket találtunk a diákok családi háttérjellemzői és munkaerőpiachoz köthető kompetenciái között. A jelenlegi középiskolai struktúra nem képes a hátrányos helyzetű csoportok hátrányainak kompenzálására, az esélyegyenlőség biztosítására. Eredményeink szerint a vizsgált iskolákban tíz év alatt az iskolai és munkaerőpiaci kompetenciák közötti különbségek az érettségit adó képzési formák és a szakiskolai képzések között tovább nőttek. Az érettségi hiánya egyben akadályozó tényező is a társadalom által kínált vonzó életcélok és értékek eléréséhez, amelyhez egyéb hátrányok is társulnak. Eredményeink alapján a tanulási motiváció alacsonyabb szintjében, a tantárgyak iránti érdeklődés beszűkülésében is megjelennek a különbségek, amelyek elsősorban az érettségit nem adó iskolákban tanuló diákok csoportjait sújtják.

In my thesis I am approaching the development of the labour market competences among secondary school students during career orientation via the analysis of the individual, cultural and social background of the career choice. The research was done in a thriving, industrially developed region of Hungary, where good opportunities of employment and studying are available for young people entering the job market. My objective is to determine – by revealing sociological, psychological and pedagogical connections and interactions – the schooling and job market competences of students before choice of career, which determines the success of their integration into the society on an individual level. Grasping the process-nature of the career choice, in my research I am revealing the fields with deficiencies that might be important considering the social equality of opportunities and integration, and would need intervention. I am making it clear what job market related opportunities are offered to students learning at various types of schools – with special focus on secondary schools ending with or without finals (general certificate of education). I am approaching the topic of studying career decisions via the social logic that the choice of career is one of the means of integration and social mobility, and that the decisions made in the present determine the inequalities in the future. In the first sequence of the research the competence analysis of the students took place with the help of generally used career orientation questionnaires, tests and psycho-diagnostic scale. Altogether 599 students were involved in the survey in the school year 2003/2004 and the real sample for the research was 317-424. Based on the previous results the repeated survey was done in the school year 2014/2015 involving 163 students from 1 form of each school. The participating schools were grammar schools and vocational/vocational grammar schools maintained by foundation, state or church, three each. Also, two vocational grammar schools with different maintenance participated. The assessment of the organisational culture of eight schools was done by asking the teachers. In 2003 126 and in 2003 127 people filled in and submitted questionnaires. The data analysis was done in SPSS system, using correlation analysis, two factor independent sample analysis of variance, Bonferroni double comparison, 2 test, non-parametric tests, Kruskal-Wallis, Mann-Whithney and cluster analysis methods. The methods we applied during the research are regularly used means in the analysis of the students’ career choice characters, social status, social capital and values. With the help of these methods we tried to find connection between the type of the school and the students’ life goals, job market opportunities and competences. As a result of the research it can be stated that we found typical differences between the students’ family background characters and the labour market competences. The current secondary school structure is not able to compensate for the drawbacks of the disadvantaged groups or to ensure social equality. According to our results in the studied schools the differences in the labour market competences have grown further between schooling forms ending with or without finals (general certificate of education). The missing certificate is a hindering factor in reaching the attractive life goals and values offered by the society, accompanied by other disadvantages as well. According to our results the differences also appear in the lower level of motivation to learn and the narrowing interest in the subjects, which affect adversely mainly the groups of students learning at schools not ending with finals and a certificate of general education.

Leírás
Kulcsszavak
középiskolások, pályaorientáció, munkaerőpiaci kompetenciák, társadalmi tőke, hátrányos helyzet, secondary school students, career choices, types of schools, labour market competences, social capital, disadvantageous situation, iskolatípusok
Forrás