Elemzések az elhízás egészségügyi és gazdasági összefüggéseiről, mintaétrendek költségeiről

Abstract

2012-es évben a GDP 0,73%-át, az egészségügyi kiadások 11,6%-át fordították az elhízás és szövődményeinek kezelésére. Ez a pénzmennyiség a közkiadások esetében 207 Mrd forint, még az egyéni kiadások esetében legalább 22 Mrd forint volt. A 2013-as adatokban az egészségügyi közkiadás közel 60 Mrd Ft, és további 25 Mrd Ft hozzájárulás a betegek részéről, ami a teljes E. Alap 9,3%-a és a GDP 0,28%-a. A két vizsgált év finanszírozási adatai közötti eltérések oka, hogy 2012-re vonatkozóan az OEP valamennyi olyan ellátási esethez tartozó kifizetés összegét megadta, ahol a megadott kórképek, akárcsak mint kísérő diagnózis a jelentésekben szerepeltek, míg 2013-ban csak a megnevezett kórkép vezető diagnózisként való feltüntetését szűrték ki. A biogazdálkodásból származó élelmiszerekből összeállított étrend bizonyult a legdrágábbnak, a második helyre a cukorbetegek számára ajánlott életmódot követő étrend került. Költséges étrendnek bizonyult a kalóriadús táplálkozás is; legolcsóbb a kiegyensúlyozott, alacsony energiatartalmú étrend volt. A növekvő számú túlsúlyos és elhízott személyek nagyobb figyelmet igényelnek az egészségügyben, a társadalomban, magasabb fokú tudatosságra lenne szükség. Az elhízás és a túlsúly pénzügyi következényei igen jelentősek, mind az állami költségvetés, mind a lakossági hozzájárulás viszonylatában. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy az elhízás és társbetegségeinek kezelésére fordított összegek nemzetgazdasági szinten a GDP 1% körüli értéken mozognak.

The total amount of public and private expenditures in 2012were HUF 207 billion and HUF 22 billion. These were 11,6 % of total public healthcare expenditure, and 0,73 % of gross domestic product (GDP). In 2013, the public healthcare expenditure was nearly HUF 60 billion and another HUF 25 billion contribution from the patients, which means 9,3 % of the total healthcare financing and 0,28 % of GDP. Taking into obesity relateddiseases and the payments of the patients, the real ratio might be 0,5-1%. There were significant differences in the funding data for the two years reviewed. The reason for this is that, for 2012, the National Health Insurance Fund provided the amount of the payment for all the cases where the named disease was encoded in the reports.In 2013, it was already possible to select only funding paid for inpatient care cases where the disease was named a leading diagnosis for hospital care. The most expensive diet is made up from organic foods, followed by the diet recommended for diabetics. The costliest diet is a calorie-rich diet, and the most cost-effective is a balanced, lowenergy diet. The increasing number of overweight and obese people require higher attention in the healthcare, and greater awareness in the society. Public healthcare expenditure and personal contribution related to overweight or obesity have a significant economic burden. At national economy level, it can be safely stated that obesity-related expenditures are around 1% of the total yearly domestic gross national product.