Interactions of climate, migration and life history traits in the evolutionary history of birds

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

(1) The southern origin of core landbirds is supported by the historical biogeographic analyses of the studied groups. (2) The hotspot nature of Southeast Asia and Africa is confirmed, thus South America could be an early destination rather than the source of origin. (3) The emergence of grassland vegetation and hence the shift in forested habitats provided novel niches available during the Late Miocene which accelerated the diversification of both Accipitriformes and Turdidae, similarly to a general pattern in all birds. (4) Recent bioclimatic conditions showed several limiting factors, mostly related to temperature that have equal impacts on birds’ behaviour on both of their breeding and wintering areas. (5) The differences in the geographically identifiable migratory systems are related to the connectivity of the distribution of species. (6) The result of maximum entropy modeling may show significant signs for predicted population changes in passerine birds. (7) Migration evolved multiple times, independently in raptors from non-migratory ancestors, whilst thrushes originated from migratory ancestors, which is a substantial difference in the origin of migration between the two groups. (8) Migratory behaviour seems to be more facultative among accipitrid raptors, however, in Turdus thrushes, migration might be a heritage rooting in the ‘along-latitudinal’ mobility of ancestors. (9) Migration could have evolved in species with higher plasticity in diet or on the other way around. Either being a generalist (larger diet breadth in some raptor species or the omnivory of thrushes), or being able to easily adapt to different food sources (change in main food type in thrushes) are highly associated with migratory lineages. (10) Migratory birds suffer from higher mortality during migration, which can be observed as increased numbers in clutch sizes that may be an evidence for the trade-off between migration and reproduction/survival. This phenomenon could have appeared multiple times, phylogenetically independently.


(1) A vizsgált madárcsoportok példaként szolgálnak a szárazföldi madarak trópusi eredetének alátámasztására. (2) Azonban a korábbi elképzelésekkel ellentétben, Délkelet-Ázsia és Afrika bizonyult fontos fajképződési gócterületnek. Az itt bemutatott két csoport alapján Dél-Amerika egy nagyon korai célterületnek, mintsem a szétterjedés forrásának tekinthető. (3) Az újonnan megjelenő füves élőhelyek, valamint az erdős területek arányának változása a Késő-Miocén lehűlés és szárazodás következtében, alapvetően beindíthatta a madárcsoportok szétterjedését, felgyorsítva ezzel a fajképződést. Mindazonáltal viselkedésbeli változásokat is előidézhetett, melyek a vonulás kialakulását segítették. (4) A jelenkori viszonyok bioklimatikus modellezése lehetővé tette a fajok számára megfelelő területek azonosítását. (5) Habár a legtöbb faj érzékeny valamely hőmérsékleti változóval szemben, a modellek alkalmazhatónak bizonyulnak olyan fontos előrejelzések elkészítésére, melyek természetvédelmi szempontból jelentősek lehetnek, előre vetítve a fajok elterjedésében és populációs mintázataiban történő lehetséges változásokat. (6) A ragadozók esetében nem vonuló ősökből leszármazott vonalakon, többször, egymástól függetlenül jelent meg a vonulási viselkedés. Ebben a csoportban inkább fakultatív jellege van a viselkedésnek. (7) Ezzel ellentétben, a rigók esetében sokkal mélyebben gyökerezik a vonulás, és egyfajta örökségnek tekinthető, összefüggésben a rendszeres kelet-nyugati mozgásokkal. (8) Az egyik legfontosabb, vonulással összefüggő tényező a fajok táplálkozása. Az eredményekből kitűnik, hogy a vonulás kialakulhat akkor is, ha egy faj több, különböző táplálékforrást képes hasznosítani, de akkor is, ha képes a táplálékforrások közötti, rugalmas váltásra. (9) Végezetül, a vonulás során elszenvedett veszteségek és a madarak szaporodási sikere között csereviszony áll fenn. További madárcsoportokon végzett vizsgálatok segíthetnek annak feltárásában, hogy ez a csereviszony (mortalitás szemben a megnövekedett fészekalj-mérettel) többször, származástól (filogenetikailag) függetlenül jelenik meg a madárvilágban.

Leírás
Kulcsszavak
ancestral area estimation, annual cycle, biogeography, clutch size, comparative phylogenetic methods, diet specialization, diurnal birds of prey, ecology barriers, evolution, foraging strategies, habitat, hunting strategies, maximum entropy modelling, migratory behaviour, molecular dating, raptors, seasonality, thrushes, ősi elterjedési terület becslés, éves ciklus, biogeográfia, fészekalj-méret, összehasonlító filogenetikai módszerek, táplálék specializmus, nappali ragadozó madarak, ökológiai akadályok, evolúció, táplálkozási stratégiák, élőhely, vadászati stratégiák, teljes rendezetlenség, vonulási viselkedés, molekuláris időzítés, szezonalitás, rigók
Forrás