A néptánc funkciójának vizsgálata a XX-XXI. század hagyományos és revival közegében

Absztrakt

Az értekezés megírásának előzménye egy közel 20 éves kutatómunka, melyheza kiindulási alapot a hagyományos kultúrában végzett terepmunka, valamintnéptáncosként, néptánc pedagógusként a revival mozgalomban eltöltött idő adja.Kutatásom alapgondolata a Milyen funkciót tölt be a néptánc a XX.-XXI. századi hagyományos és revival közösségekben élő személyek körében? kérdésben gyökerezik. A válasz megtalálásával célom a néptánc funkciójának feltérképezése a hagyományos és a revival közegben egyaránt. Vizsgálatom fókuszában a hagyományos kultúrában és a revival néptáncos közegben fellelhető szórakozó, mulatsági és a bemutató, virtuskodó, mutatványos, szórakoztató táncfunkciók szerepe található. A fenti táncfunkciók társadalmi szerepe mellett a dolgozat bemutatja időbeli változásukat és a két funkció viszonyának alakulását. A vizsgálat során dokumentumelemzés, a fókuszcsoportos interjú, a megfigyelés és a kérdőíves adatgyűjtés módszereket használom. A 2016. július 24-én lezárt kérdőív 2568 válaszát adattisztításnak vetettem alá, melynek eredményeként 2469 elemszámú mintát vizsgáltam. A válaszokat egyrészt kvantitatív módon,statisztikai módszerekkel (egyváltozós elemzés segítségével kialakított gyakorisági eloszlások, többváltozós elemzések közül kereszttábla elemzés, exploratív faktoranalízis),másrészt kvalitatív módon, szövegelemzéssel értékeltem. Az értekezés eredményei hozzájárulnak a néptáncok funkcionális elemzéséhez, a társadalomban betöltött szerepének feltérképezéséhez, valamint a magyar hagyományos és a revival néptáncos közösségekben megtalálható táncfunkciók változásainak néprajzi-antropológiai vizsgálatához. A néptánc társadalmi szerepének tisztázásának érdekében végzett szakirodalmi áttekintés során megállapítást nyert, hogy a néptánc funkciók felosztásának számtalan rendszerezése között nagyon sok hasonlóság és különbség található, azonban a nemzetközi és a hazai felosztások kevéssé foglalkoznak a szórakozó, mulatsági, valamint a bemutató, virtuskodó, mutatványos, szórakoztató táncfunkció közötti különbségtétel részletes definiálásával.A disszertációban ennek érdekében megvalósul a két táncfunkció konkrét definiálása. A kutatás során feltárult, hogy a hagyományos közegben megjelenő táncfunkciók a XXI. század revival mozgalmában sok esetben teljesen más szerepkörben jelennek meg. A funkcióváltozás szélsőséges esetbenfunkcióeltolódássá alakul. A kérdőíves kutatásból a szórakozó és a szórakoztató táncok viszonyában is felismerhető a funkcióeltolódás. A faktoranalízis során feltárt komponensek és az alapsokaságban ezek alapján létrejött klaszterek elemzésekor feltárult, hogy a színpad központú néptánc és a szórakozó néptánc szinte kizárja egymást. Amennyiben az egyik funkció előtérbe kerül a legtöbb esetben az a másik funkció háttérbe szorulásával jár. A kérdőíves kutatás során jól árnyalhatóan megjelenik a néptáncos közösség mikrostruktúrájának szerkezete. A vizsgálatok alapján beigazolódott, hogy a hivatásos formában táncolók a színpadi néptánc tekintetében – az amatőr táncosok kivételével – eltérnek a más közösségi formában táncolóktól. Kimutatható, hogy az amatőr együttesben táncolók a színpadi néptánchoz fűződő viszony tekintetében teljesen megegyeznek a hivatásos együttesekben táncolókkal. A disszertáció a kérdőíves kutatás adataira támaszkodva állapítja meg a XXI. század revival néptáncos közösségének tánchoz fűződő viszonyát, mely elsősorban a szórakoztató és az önszórakoztató tánc szerepkör viszonyára fókuszál. Így az „Identitásképzés”, a „Szórakoztatás”, az „Önszórakoztatás” és a „Hagyományőrzés” négy jól körülhatárolható funkciója írható le. The precursor to writing the present dissertation was a nearly 20 years long research work, which was based on the field work carried out in the traditional cultural context, as well as the time spent in the revival movement as a folk dancer and folk dance teacher. The key idea of my research is rooted in this question: what is the function of folk dance in the traditional and revival communities in the 20th and 21st centuries? My objective in answering this question is to explore the functions of folk dance both in the traditional and the revival context. In my investigation, I focus on the recreational, festivity and the showcasing, bravado, spectacular, and entertaining functions of dance prevalent in the traditional culture and the revival folk dance context. Besides the social role of the above dance functions, the paper presents their transformation over time, as well as the evolution of the relationship between the two main functions (recreational and entertaining). The research methodology literature emphasizes the advantages of a dualist approach, that is, utilizing quantitative and qualitative methods at the same time. In accordance with this approach, I analyse the collected information both in quantitative and qualitative ways. In the course of my investigation, I use the method of document analysis, focus group interviews, observation and questionnaires. I subjected the 2568 answers given to the questionnaire closed down on July 24, 2016 to data cleansing, which resulted in a final sample of 2469 items. I assessed the answers quantitatively (with statistical methods) on the one hand, and qualitatively (via textual analysis) on the other hand. The findings of the dissertation contribute to the functional analysis of folk dances, the exploration of their role in society, as well as the ethnological-anthropological investigation of how the functions of dance found in the traditional and revival communities in Hungary have changed over time. In the course of the literature review carried out in order to clarify the social role of folk dance, it was determined that the numerous categorizations of the functions of folk dance show many similarities and differences as well, and also that the international and Hungarian categorizations both pay little attention to amply define the difference between the recreational/festivity function and the showcasing, bravado, spectacular, and entertaining dance functions.Therefore, the dissertation presents a specific definition of these two basic functions of dance. The research revealed that the functions of dance present in the traditional context would often appear in entirely different roles in the 21st century revival movement. In extreme cases the functional change becomes a functional shift. This functional change regarding the recreational and entertaining dances is also apparent from the questionnaire-based research. The components revealed by factor analysis, and the clusters created in the population on their basis unveil that the staged folk dance and the recreational folk dance almost entirely exclude each other. When one of the functions is accentuated, in most cases the other function falls behind. The questionnaire-based research clearly delineates the microstructure of the folk dance community as well. The investigation confirmed that in terms of the staged folk dance, the professional dancers can be clearly distinguished from those dancing in different community formats (except for amateur dancers). It can be shown that those dancing in amateur ensembles, have the same relationship with staged folk dance as members of the professional ensembles. The dissertation determines the relationship of the 21st century revival folk dance community towards dance building on the data of the questionnaire-based research, which is primarily focused on the relationship between the entertaining and the recreational, or self-entertaining, dance. Thus, we can identify the four well-delineated functions of “Identity formation,” “Entertainment,” “Self-Entertainment,” and “Heritage conservation.”

Leírás
Kulcsszavak
antropológia, társadalmi funkció, szórakoztató, szórakozó, néptánc, revival, hagyományos közeg, empirikus kutatás, kérdőív, funkcióváltozás, funkcióeltolódás, anthropology, social function, entertainment, recreation, folk dance, revival and traditional media, empirical research, questionnaire, function change, function shift
Forrás