A hazai és a nemzetközi kereskedelem kiteljesedése, az áruforgalom biztonsága, a fogyasztók érdekeinek védelme, a termékek korszerűségének fokozása és a minőségük javításának követelménye szükségessé tette, hogy a modern termelési feltételek mellett a gyártót a hibás termék által okozott károkért az általánosnál szigorúbb felróhatóságtól független, objektív felelősség terhelje. A termékfelelősségi szabályozás, illetve annak a polgári törvénykönyvben való elhelyezése már a hatályos szabályozást megelőző 30 évvel ezelőtt is felmerült és jogtudósok sürgették ezen objektív felelősségi alakzat szabályozását. A termékfelelősség intézménye szervesen illeszkedik a napjainkban oly népszerű és egyes negatív gazdasági folyamatok miatt előtérbe kerülő fogyasztóvédelmi szabályozásba. A dolgozat elkészítése kapcsán feldolgozott jogesetekből levonható következtetés alapján osztom azt az álláspontot, hogy az Irányelv megszületése után eltelt több, mint 30 év után egyes szabályok átgondolásra szorulnak. Gondolok itt a gyártó mentesülésének azon esetére, amikor a tudomány és a technika állására alapítja a felelősség alóli mentesülését, ez lényegében a fejlesztési kockázatoknak a fogyasztóra hárítását jelenti, ahelyett, hogy a fejlesztési kockázatokat azokra hárítaná, akik közvetlenül előnyt élveznek a piacon az új technológiából.