Összegezésként azt lehet rögzíteni, hogy a gazdasági bűnügyekben (amelyeknek főbb jellemzőit a költségvetési (adócsalás), pénzmosás jellegzetességein keresztül vizsgáltam) folytatott büntetőeljárásnak több specialitása mutatkozik. Az ügyek jellege folytán igen széles körben kell alkalmazni az okirati bizonyítást (cégiratok, könyvelési iratok, költségvetési csalás miatt indított bűnügyekben az adóigazgatási eljárások iratait is). Az igazságügyi könyvszakértő bevonása a legtöbb esetben mellőzhetetlen, egyes ügyek bizonyítása elképzelhetetlen a titkos információgyűjtés és leplezett eszközök alkalmazása nélkül. A legtöbb esetben az ilyen ügyekben kerülnek bevezetésre a jogi személlyel szembeni intézkedések, és általában nagyarányú vagyonbiztosításra is sor kerül. A pénzmosással kapcsolatban tekintettel arra, hogy a dogmatika immár kiérlelt, a törvénykezés és az elmélet is az e bűncselekmény legfontosabb kérdésére a felderítésre fókuszál, ami nem valósulhat meg a bűnügyi hatóságok és a titkosszolgálatok együttműködése nélkül.   Utoljára, de nem utolsó sorban meg kell emlékezni az „emberi tényezőről” is. Azon túlmenően, hogy a kiterjedt és széleskörű háttérnormák miatt speciális ismertek szükségesek, az ilyen ügyek feldolgozása sajátos hozzáállást, motivációt is igényel. Egyrészt nagy mennyiségű irat áttanulmányozása szükséges, másrészt sok esetben igen „ingerszegény” bizonyítási anyagból lehet és kell levonni következtetéseket. Néha a tízezer oldalas iratból egy lapnak is lehet érdemi jelentősége.