A tanulói kompetenciák fejlesztése az Északi ASzC Baross László Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A három tanév vizsgálati eredményei alapján elmondható, hogy a kompetencia fejlesztés és a pályaorientációs foglalkozások fontos szerepet töltenek be a tanulók, az iskola és a szülők életében egyaránt. A fejlesztésben résztvevők megismerték képességeiket és készségeiket, fejlődött önismeretük. A diákok képessé váltak a csoportos munkára, mely pozitívan hatott empatikus képességükre és erősítette figyelmüket is. Képessé váltak céljaik meghatározására, és az ehhez szükséges tervek készítésére. A tanulók motiváltabbak lettek és pozitívabb jövőkép rajzolódott ki előttük. Azzal, hogy a szülőket is bevontuk a tevékenységbe, közös projekteket szerveztünk, és valósítottunk meg a szülő-gyermek kapcsolatában is minőségi javulást értünk el. A szülők örültek gyerekük sikerének és boldogan hallgatták élménybeszámolójukat. Ennek eredményeként a szülő jobban bízik az oktatási intézményben, könnyebben azonosul az itt alkalmazott módszerekkel, és a pedagógus-szülő kapcsolat is bizalmasabbá vált. Összességében vizsgálva a képességek, készségek fejlesztésével, a részt vevő szereplők kapcsolatainak javításával csökkenthető az iskolát végzettség nélkül elhagyók száma. A fejlesztési program révén a rossz szociális helyzetben élő (HH és HHH) tanulók esélyei is javultak. Közelebb értek céljaik eléréséhez, továbbtanulási terveik megvalósításához. A külföldi és belföldi tanulmányutak, a pályaorientációs rendezvények és foglalkozások révén bővültek ismereteik, szélesedett a látókörük, és fejlődött munkaerőpiaci kompetenciájuk is. A vizsgálati eredmények azt igazolják, hogy fontos a program hosszú távú fenntartása és a mindennapi oktatásba történő beolvasztása, a pedagógusok osztályfőnökök kompetenciáinak fejlesztése, hogy képessé váljanak sokoldalúbb tevékenységek elvégzésére. A kompetencia fejlesztéshez nélkülözhetetlen, hogy az intézmény rendelkezzen a szükséges tárgyi és anyagi eszközökkel, erre, ahogyan a vizsgált iskolánál is látjuk főként pályázatok keretében van lehetőség. Az oktatási intézmény eredményességét több tényező is befolyásolja. Ide sorolhatóak az oktatói kompetenciák, az intézmény felszereltsége, a tanulók összetétele, társadalmi helyzete, lakhelye, az iskolai légkör egyaránt. Meghatározó jelentőségű az iskola földrajzi helyzete és vonzáskörzete is. De a legfőbb befolyásoló tényező, amelyhez a, hogy az intézmény milyen kompetenciákkal rendelkező tanulókat képes bevonzani, milyen az iskolába járó diákok összetétele. A vizsgálatba bevont iskola tanulóinak 17,5 %-a kollégista, 82,5 %-a bejárós, és ebből mindössze 3.9 % a mátészalkai lakhelyű diák. A tanulók felkészültségén, alaptudásán, szociális képességein jól mérhető, hogy milyen környezetből, településről érkezett a középiskolába. A mérési eredmények nem mindig adnak pontos képet a vizsgálni kívánt célterületekről. Ez az állítás még inkább igaz, a 2018. évi bemeneti és a 2019. évi kimeneti értékeket vizsgálva. Ahogyan már korábban is említettem a papír alapú feladatok esetében magasabb pontokat értek el a tanulók, mint a digitális alapú kimeneti kompetencia mérésen. Az online mérés is sikeresnek bizonyult, talán egy kicsit új volt a helyzet a tanulóknak, és nehezen éreztek rá a rendszer működésére, valamint néhány feladat eltért a papír alapon végzett mérés feladataitól. Statisztikai adatok elemzésével, megfigyelések segítségével és a diákokkal folytatott beszélgetésekből arra a következtetésre jutottam, hogy azok a tanulók, akik jobb szociális helyzetben élnek, jobbak az otthoni tanulási lehetőségeik, a szülők magasabb iskolai végzettsége miatt jobban teljesítenek a képességek és készségek mérése során. Ezekre a tanulókra jellemző a magabiztosság, a kitartás, kiterjedtebb figyelem. Tény azonban, hogy minden mérés elérte célját, sikeresen feltárta a lemorzsolódással veszélyeztetett diákokat, feltárta a fejlesztésre szoruló területeket. Az első mérés eredményei alapján a tanulók közel egyharmada részesült fejlesztésben vagy felzárkóztatásban. Ebből 24 diák tanulói csoportokban vett részt fejlesztő órákon, míg a többieknek lehetőségük volt iskolai kereten belül, fejlesztőpedagógus segítségével csoportos vagy egyéni foglalkozáson javítani kompetenciáikat. Végezetül, habár a mérés eredményeivel nem igazolható konkrétan, de a gyerekek kompetenciája az iskola váltás révén is fejlődhet. Az általános iskolából a középiskolába kerülve, egy megújult környezetben új információkat szereznek, gyarapodik szókincsük, fejlődik a szociális kompetenciájuk. Ugyanakkor előfordulhat az a helyzet is, amikor a középiskolai tanulmányok visszaesést eredményeznek a tanuló teljesítményében, amit okozhat a tanárváltás, az új osztálytársak körébe való beilleszkedés, vagy teljesítés kényszer egyaránt.

Leírás
Kulcsszavak
kompetencia, munkaerőpiac, fejlesztés, hátrányos helyzet, fiús szakma, digitális kompetencia
Forrás