Az absztrakt időfogalom konkrét joghatásai a munkajogi jogalkotásban és jogalkalmazásban

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

„Maga az idő a lét horizontjaként nyilvánul-e meg?” kérdezi Heidegger. A jelen tanulmány megalkotásának célja absztrakt értelemben a fenti kérdés megválaszolása, a maga konkrét mivoltában az idő fogalma, értelmezése, valamint a munkajog, a munkajogi jogalkotás, jogalkalmazás, joggyakorlat kapcsolatának a felfedezése, az idő munkajogi jelentőségének megállapítása volt. Megállapíthattuk, hogy a jog létezésének alapfeltétele az ember létezése, így a jog létezése azonosítható az emberi léttel. A heideggeri kérdés így jogászi szemmel így is feltehető: Maga az idő a jog horizontjaként nyilvánul-e meg? A horizont görög eredetű szó, jelentése szerint egy olyan vonal, amelyen az ég és a föld összeérni látszik. Egy olyan alapsík, amelynek értelmezése meghatározza az alapvető fogalmak (ég és föld) értelmezését, amelynek értelmezése nélkül alapfogalmak is értelmezhetetlenné válnak. Felfedezéseink során megérthettük: igen, az idő a jog horizontja. Az idő értelmezése, megértése nélkül a jog alapfogalmai értelmezhetetlenek. A felfedezések elvezettek bennünket speciális, izgalmas kutatási területekre, olyan kérdések és válaszok tárultak elénk, mint az időtényezőnek a munkajog speciális célja - a munkavállalók hátrányos pozíciójának kiegyenlítése - megvalósításában betöltött szerepének vizsgálata, illetve ezzel is összefüggésben egyes területeken a hazai munkajogi kódex és az Európai Unió munkajogi szabályozása összevetése. A feladat teljes körű megvalósítása messzemenően meghaladta a jelen tanulmány lehetséges kereteit, minden jogintézmény szisztematikus áttekintése összehasonlíthatatlanul jelentősebb terjedelmet igényelt volna. Meg kellett így elégednünk némelykor csak a mintavétellel, máskor a legjelentősebb jogintézmények gondos, de alapszintű áttekintésével. A fent említett szűkösebb terjedelmi keretek ennek ellenére nem akadályozták meg a kutatás lefolytatását és abból kellően megalapozott következtetések levonását: Tényként állapítható meg, hogy a világ egyik legelvontabb, legmisztikusabb fogalma, a nehezen megérthető, önmagában igazából szinte fel sem fogható idő teljes harmóniába hozható a szintén elvont, de teljességgel konkrét köntösben felbukkanó jog fogalmával, olyannyira, hogy a jog fogalma az idő megértése nélkül nem is értelmezhető. Másik oldalról megközelítve azt is kijelenthetjük, hogy a konkrét köntösben felbukkanó jog átadja konkrétságát az időnek, amely ebben a szimbiózisban szintén teljesen konkrét köntöst nyer. Ez a jól működő szimbiózis teljes mértékig fellelhető a munkajog területén is, sőt, a munkajog és az idő kapcsolata még erősebbnek nevezhető, mint általában a jog és az idő nexusa, olyannyira, hogy a munkajog speciális, klaudikáló, a munkáltatók erőfölényét, illetve a munkavállalók hátrányosabb pozícióját ellensúlyozni, kiegyenlíteni kívánó jogfelfogását is teljes mértékig ki tudja szolgálni, illetve az ezzel azonos speciális célok megvalósítását elő tudja segíteni. Kutatásunk során, az idő jelentőségének, illetve a munkavállalók pozíciójának javításával kapcsolatos vizsgálódásunk során bukkantunk a magyar és az uniós jog szükségszerű összevetésére egyes területeken, mikor is megállapíthattuk, hogy az időfogalomnak a dolgozók érdekvédelme szempontjából való felhasználása mellett bizonyos esetekben az uniós, bizonyos esetekben a magyar jog tekinthető fejlettebbnek, részletesebbnek. A jogharmonizáció fejlesztése így a munkajog területén is szükséges törekvés, amely nem csekély mértékű feladat megvalósításával jár - ennek megvalósításához azonban még némi időre van szükség…

Leírás
Kulcsszavak
munkaidő, pihenőidő, időfogalom, jogfogalom
Forrás