Kutatásunk során bizonyítottuk, hogy a pszichológiai megközelítés alkalmazásával értékes tapasztalatokat gyűjtöttünk a kórkép mélyebb megismeréséhez, így a további lélektani vizsgálatok indokoltnak tekinthetők a Raynaud-szindróma esetén. Vizsgálatunk célja a Raynaud-szindróma életvezetéssel, a tünetek hátterében álló érzelmi működéssel összefüggő, az életminőséget rontó tényezők feltérképezése volt. Vizsgálatunk 239 Raynaud-szindrómával (115 elsődleges és 114 másodlagos) diagnosztizált személy bevonásával készült. A kutatás első fázisában interjúkat készítettünk, amelyek segítségével sikerült azonosítanunk a mindennapi élet betegség által érintett területeit. Az interjúk alapján kialakított, specifikus életminőség kérdőívet a kutatás további két adatfelvétele során fel is használtuk. Ehhez társítottuk a depresszió, a szorongás, az alexitímia és az érzelemszabályozás specifikus módszereinek és vizsgálatát. Kutatásunkban a csoportok közötti összehasonlítások megmutatták, hogy a másodlagos Raynaud-szindróma esetén alacsonyabb életminőség, rosszabb általános fizikai állapot, több depresszív és szorongásos tünet található. Az alexitímia és kognitív szuppresszióra való hajlam rizikó tényezők lehetnek a betegségkarrier alakulásában. Vizsgálatunk remélhetőleg felhívja a szakemberek figyelmét a pszichológiai aspektusok Raynaud-szindrómában betöltött szerepére és a szakembereket arra sarkallja, hogy további multidiszciplináris alapokon nyugvó kutatásokkal hozzájáruljanak a Raynaud-szindrómás betegek kezelésében fennálló komplex feladatok megoldásához.

In our research we confirmed that we have gained valuable experiences in the understanding of the clinical aspects of Raynaud’s syndrome by using a psychological point of view, therefore further psychological studies are warranted. The aim of our research was the investigation of those emotion regulation related factors which may have a significant impact on the daily life of patients diagnosed with Raynaud’s syndrome. 139 patients with Raynaud’s syndrome (115 primary and 114 secondary) participated in our study. During the first phase of our study interviews have been conducted to identify those aspects of everyday life which may have affected by the disease. During the next two phases of our study we have used a disease specific quality of life tool developed on the basis of the first phase. We have applied different measures of depression, anxiety, alexithymia and emotion regulation as well. By group comparisons we have found that patients with secondary Raynaud’s syndrome have lower levels of quality of life, worse physical health and more symptoms of depression and anxiety. Having alexithymia and tendencies of cognitive suppression might be significant risk factors during the course of disease This study will, hopefully, generate professional interest in the role of the psychological aspects in Raynaud’s syndrome and encourage researchers to conduct further multidisciplinary studies, which may help healthcare professionals to solve the complex challenge lying in the medical care of Raynaud’s syndrome.