Eredményeink összefoglalásaként elmondható, hogy sikerült megvalósítani a Balatonból származó Cylindrospermopsis raciborskii (BGSD 266) cianobaktérium nevelését laboratóriumi körülmények között, amely lehetővé tette tömegtenyészetek előállítását. A tenyészetből kromatográfiás eljárásokkal sikerült egy új növényi inhibítort izolálni, az általunk bevezetett szilikagéles tisztítás és vékonyrétegkromatográgiás nyomkövetés lényegesen megnövelte az izolálás hatásfokát. Szerkezetvizsgálati módszerekkel (NMR- és IR-spektroszkópia, MS) sikerült javaslatot tenni az izolált növényi inhibítor szerkezetére, melynek kémiai neve: 4-amino-5,10-dihidroxi-9-(hidroximetil)-13-imino-11-metoxi-6-metil-5,6,7,a,9,10,11,11a,13-oktahidropirano [2,3-j]pirimido[4,5-e][1,9,3]dioxaazacikloundecin-2(3H)-on, a vegyületnek acilindrosper-mopsziciklin (CYC) triviális nevet adtuk. Mustárnövénnyel végzett kísérleteink rámutattak arra, hogy az izolált anyagcseretermék gátolja a mustár növekedését, IC50 értéke 600 μg/ml. A fehérjegélelektroforézissel végzett kísérleteink alapján elmondható, hogy a tisztított cianotoxin hatására új fehérjék jelennek meg. A cianotoxin hatására csökken a mustár ssDN-ázának és a savas proteázénak aktivitása. A Cylindrospermopsis raciborskii törzs tápanyagéheztetése (foszfor-, illetve kénmegvonás) a tenyészet növekedésének csökkenését idézi elő. A tápanyagmegvonás hatására csökken az általunk izolált cianotoxin mennyisége, melyet vékonyrétegkromatográfiás módszerrel határozunk meg. A Kis-Balatonból 2001-ben izolált Microcystis aeruginosa szervezetből sikerült izolálni négy mikrocisztint, melyek szerkezetét tömegspektometriás módszerrel határoztuk meg. Az izolált mikrocisztinek a következők voltak: [Dha7]MCYST-FR, MCYST-Hi1R, MYCST-LY és [D-Ser7]MCYST-EE(OMe). Sikerült előállítani a pterokarpán váz hét különböző deuterált analógját, melyek az irodalomban eddig még le nem írt vegyületek. A deuterált származékok tömegspektrometriai vizsgálatával a természetes anyag fragmentációs útvonalát sikerült feltérképezni, megállapítottuk hogy a molekula jellegzetes fragmensei a következők: molekulaion, [M-H+]ion, [M-OH]+ ion, pirillium-kation és benzofurán-gyökkation.

Summarizing our result we conclude that culturing of the cyanobacterium Cylindrospermopsis raciborskii (BGSD 266) isolated from Lake Balaton can be successfully performed under laboratory circumstances. From C. raciborskii we have isolated a new plant growth inhibitor, named to vylindrospermopsicyclin using chromatographic techniques. The purification method involves silica gel and the thin-layer chromatography introduced by us has significantly increased the efficiency of the isolation. The chemical structure of cylindrospermopsicyclin has benn identified using structure methods (NMR and IR spectroscopy and MS). The newly isolated molecule has molecular mass of 413 Da. The chemical name of cylindrospermopsicyclin is 4-amino-5,10-dihydroxy-9-(hydroxymethyl)-13-imino-11-methoxy-6-methyl-5,6,7,a,9,10,11,11a,13-octahydropyrano [2,3-j]pyrimido[4,5-e][1,9,3]dioxaazacyclo-undecin-2(3H)-one. For trivial name cylindrospermopsicyclin (CYC) was choosen. Experiment showed that isolated metabolite inhibits the growth of the mustard plant with the IC50 value of 600 μg/ml. By the protein gelelctrophoteric studies it can be concluded that the purified cyanotoxin induces new proteins. The cyanotoxin decreases the activity of the ssDNase and acidic protease of the mustard. Nutrient starvation (deprivation of phosphorous or sulfur) of the strain C. raciborskii induces fall-off in the growth of the culture. The amount of cyanotoxin produced by the culture (determined by thin-layer chromatography) also decreased under nutrient starvation conditions. In a separate study we have isolated four microcystins ([Dha7]MCYST-FR, MCYST-Hi1R, MYCST-LY és [D-Ser7]MCYST-EE(OMe)) from the organism Microcystis aeruginosa isolated in 2001 from Kis-Balaton Reservoir. The structures of these microcystins have been identified by mass spectrometry. We have successfully synthesized seven deuterated analogues of pterocarpan. By mass spectrometric studies the fragmentation pathway of the natural compound has been mapped.