A magyar büntető jogalkalmazásban évtizedek óta uralkodó álláspont szerint a letartóztatás általános feltételéről történő döntés során a bizonyítékokat értékelni nem lehet. A jelölt helytelennek tartja ezt a gyakorlatot. Kijelenti, hogy a letartóztatás megszüntetése nem jelenti a terhelt ártatlansága melletti állásfoglalást. A magyar alkotmánybíróság is többször foglalkozott már a problematikával, és kifejtette, hogy a megalapozott gyanú megállapítására nem kerülhet sor a bizonyítékok értékelése nélkül, amely azonban nem egyenértékű az ítélethozatal során megkövetelt bizonyítékértékeléssel. A jelölt egyetért azzal, hogy az ügyészség a szakvélemény benyújtásának napján megszünteti a letartóztatást, még akkor is, ha ezt azzal az egyszerű indokolással teszi, hogy „az okai megszűntek”. Ehhez kapcsolódóan felteszi a kérdést, hogy a bírót miért nem illeti meg ugyanez a megszüntetési lehetőség. Úgy gondolja, hogy a letartóztatáshoz kapcsolódó korlátozott bizonyítékértékelés szükségességét nem csupán a terheltek és védők igényei alapozzák meg, hanem a tisztességes eljárásra való igényt is inkább teljesíti. Ezen túlmenően jobban igazodik az EJEB jogalkalmazásához, amely szerint a letartóztatás általános feltételéhez kapcsolódó bizonyítékértékelés nem mellőzhető és már önmagában egyezménysértő az a gyakorlat, amely szerint a nyomozási bíró a bizonyítékokat nem értékelheti. Der in der ungarischen Strafrechtspflege seit Jahrzehnten vorherrschenden Ansicht nach ist die Beweiswürdigung zu dem dringenden Tatverdacht, der allgemeinen Voraussetzung der Untersuchungshaft nicht erlaubt. Der Verfasser hält diese Praxis für falsch. Er behauptet, dass die Aufhebung der Untersuchungshaft nicht die Stellungnahme zu der Unschuld des Beschuldigten darstellt. Auch das ungarische Verfassungsgericht setzte sich mehrmals mit der Problematik auseinander und stellte fest, dass die Stellungnahme zum dringenden Tatverdacht ohne eine Beweiswürdigung nicht erfolgen könne, die aber der Urteilsfindung nicht gleichgesetzt werden kann. Der Verfasser ist damit einverstanden, dass der Staatsanwalt den Haftbefehl am Tag der Einreichung des Gutachtens aufhebt, auch für den Fall, dass er dies mit der einfachen Begründung tut, „ihre Voraussetzungen liegen nicht mehr vor”. Hierzu stellt er die Frage, warum die selbe Möglichkeit dem Gericht nicht zusteht. Er glaubt, die Notwendigkeit der eingeschränkten Beweiswürdigung zur Untersuchungshaft wird nicht nur durch Ansprüche der Beschuldigten und der Verteidiger untermauert, sondern sie kommt auch dem Anspruch auf ein faires Verfahren nach. Darüber hinaus richtet sie sich eher nach der Rechtssprechung des EGMR, wo der Grundsatz gilt, eine Entscheidung zum dringenden Tatverdacht könne nicht unterlassen werden und die Ansicht, der Ermittlungsrichter dürfe die Beweise nicht bewerten, verstoße schon an sich gegen den Vertrag.