Az empirikus kutatásom fő irányvonala a mentális egészség és a sport kapcsolatának vizsgálata volt, vagyis annak bemutatása, hogy milyen hatással van a sport a megkérdezettek mentális egészségére. A témakörhöz kapcsolódó feltételezéseim kiinduló pontja az volt, hogy a sport védő szerepe megjelenik a mentális egészség tekintetében, valamint az, hogy a sport védő szerepe érvényesül az egészség károsító magatartásokkal szemben. Továbbá a kutatásban felmért pszichés képességek esetében hogyan érvényesül a sport hatása, valamint ezen képességek milyen módon befolyásolják a mentális egészséget. Vizsgálatomat fiatal felnőttek közt végeztem el, így azzal kapcsolatban is végeztem kutatást, hogy a felnőtt lét egyik legdominánsabb életterében, a munka világában figyelembe veszik-e a sport jótékony hatásait, amely egészségesebb és elégedettebb, kiegyensúlyozottabb és nagyobb teljesítményű munkavállalókat biztosíthat a munkáltatóknak. A mentális egészség és a sport kapcsolatát kérdőíves módszerrel vizsgáltam, amely során validált kérdőíveket is alkalmaztam. A vizsgálati mintám 813 fős volt. A sport és az egészség szerepét a munkavilágában szakértői interjú segítségével elemeztem. 7 vállalatvezetőt kérdeztem meg, akik 1544 munkavállalót irányítanak. Az első hipotézisem miszerint – azok, akik többet sportolnak mentálisan egészségesebbek azoknál, akik nem sportolnak, illetve, hogy a sportolás, intenzitásától függetlenül védőfaktorként működik a mentális egészség viszonylatában, és a védelmi hatása az intenzitással nő, valamint a sportolás belső motivációból fakad – beigazolódott. Az eredmények fényében elmondható, hogy a sport kifejezetten védő szerepet játszik a mentális egészség tekintetében. Kutatásomban egyértelműen kirajzolódik a mentális egészség három dimenziója (pszichológiai, érzelmi és szociális), valamint a mentális egészség három kategóriája is (virágzók, mérsékelt és hervadók). Kutatásom második hipotézise miszerint – a sport, mint pozitív coping segíti az aktív megküzdési stratégiák alkalmazását a nehéz élet helyzetekben, a passzív megküzdési stratégiákkal szemben – részben beigazolódott. Harmadik hipotézisem miszerint – a sportolók kevésbé depresszívek, mint a nem sportolók, jobb testképük és jobb ellenállóképességük van, azonban a versenysportban megélt stressz (állandó teljesítmény kényszer) semlegesíti a sport pozitív faktor hatását – beigazolódott. Negyedik hipotézisem miszerint – a munkáltatók számára nyilvánvaló, hogy az egészséges (mentálisan is egészséges) munkavállaló hatékonyabb, ezért egészségfejlesztő és sport tevékenységüket támogatják – részben beigazolódott. Végül elmondható, hogy a vállalati gyakorlat kevésbé kezeli befektetésként az egészségfejlesztést, annak ellenére, hogy nemzetközi és hazai kutatások arra utalnak, hogy munkavállaló egészség javulásával javul a vállalat teljesítménye és ezzel a versenyképessége. Megállapításaim alapján javaslom a „sport használatát” a mentális egészség megőrzése, kialakítása és fejlesztése tekintetében. Javaslom, hogy a vállalatvezetők fektessenek minél nagyobb hangsúlyt a vállalati sportprogramok szervezésére, rendszeressé tételére. Ezek a sportolási lehetőségek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fizikailag és mentálisan(!) is egészségesebb társadalom alakuljon ki. A sportoló munkavállaló egészségesebb, ami egyrészt jobb munka teljesítményhez vezethet, ami mind munkáltatói, mind nemzetgazdasági szinten pozitív hatást jelent. Másrészt a sportoló munkavállaló, mint szülő motiválóan hathat gyermeke aktívabb életmódjára, és ez hozzájárulhat az egészségesebb és ezzel együtt jobban teljesítő jövőbeli munkavállalói nemzedék és társadalom kialakulásához is. Ez a folyamat a sport szinergetikai hatását jeleníti meg, mind társadalmi, mind nemzetgazdasági szinten.

The main pathway of my empirical research was the study of the relationship between mental health and sports, i.e. the introduction of the effect of sports on the mental health of the respondents. The initial points of my assumption in this topic were that the protective role of sports appears regarding mental health and that the protective role of sports prevails over the health deteriorating conducts as well. Furthermore, in my research I studied the effect of sports on the psychic skills and the way these skills influence mental health. The subjects of my studies were young adults and additionally, I made a research whether the benefits of sports are considered in the most dominant part of adulthood, in work, which may ensure healthier, more satisfied, more balanced and more powerful employees for employers. The relationship between mental health and sports was analysed by questionnaires, during which I applied validated questionnaires as well. In the test, 813 respondents were involved. The role of sports and health in work was analysed by interviewing an expert. I asked 7 general managers having altogether 1544 employees. My first hypothesis, i.e. people who do more sports have better mental health than the ones who not and sports independently of intensity act as a protective factor regarding mental health, the protective effect of sports increases with intensity and doing sports roots in internal motivation, was proven. As regards the findings it can be said that sports play an expressed protective role regarding mental health. In my research, the three dimensions of mental health (psychological, emotional and social) and the three categories of mental health (blooming, moderate and withering) are clearly visible. The second hypothesis of my research, that sports as a positive coping helps the application of active coping strategies in difficult situations instead of the passive coping strategies, was partially proven. My third hypothesis, that athletes are less depressive than non-athletes, they have better body self-image and their resilience is better, however, the stress (constant pressure to perform) experienced in the competitive sport neutralises the positive factor effect of sports, was proven. My fourth hypothesis that it is clear for employers that the healthy (also mentally healthy) employees are more efficient, therefore, they support the health promotion and sports activity of the employees, was partially proven. Finally, it can be stated that the corporate practice does not consider health promotion as an investment contrary to that the international and Hungarian researches show that with the improvement of the health of the employee, the performance and the competitiveness of the company also improves. Based on these observations, in order to protect and improve mental health, it is strongly recommended for all age groups to start or to continue to take part in sport activities, as well as increasing the intensity of exercise to a healthy extent.