Az európai és az amerikai jogrendszer hatása a magyar részvénytársaság rekodifikációjára

Dátum
2007-11-27T14:35:30Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A magyar társasági jog az európai államok társasági jogához képest igen rövid történeti múltra tekint vissza, azonban az elmúlt tizenöt év alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. Erre a gyors, jogszabályok által kikényszeríttet fejlődésre szükség volt amiatt is, hogy Magyarországon megteremtsék a gazdasági fejlődés táptalaját, a külföldiek befektetési kedvét fokozzák, valamint egy egészséges piaci struktúra jöjjön létre. A magyar társasági jog kialakulását azért nevezhetjük mesterséges folyamatnak, mivel a polgári jog egyéb jogintézményeivel ellentétben a társulási és vállalkozási szabadság csak a rendszerváltozást követő években került előtérbe és indult fejlődésnek, melyet az erre vonatkozó jogszabályok indukáltak. A jogterületet állandó dinamizmus jellemzi, melyet a nemzetközi gazdasági kihívásoknak és a mindig változó politikai céloknak való megfelelni akarás határoz meg. Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása kötelezővé tette a jogalkotók számára, hogy az európai jogharmonizációs törekvéseknek eleget tegyen, és a társasági jogba minimumstandardokat vezessen be az egységes belső piac kialakítását elősegítve. Az 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: régi Gt.) folyamatos módosításain jól nyomon követhető a jogalkotók ezirányú törekvése. A 2006. évi IV. (továbbiakban: Gt.) törvény nem jelent radikális változást a társasági jogi életben, de a régi Gt-vel összevetve sokkal több választási alternatívát tesz lehetővé a társaságalapításra, és a már létező társaságok számára egy sokkal rugalmasabb szabályozást nyújt. Az új Gt. megalkotásával a cél az volt, hogy a külföldi befektetők és társaságok számára is vonzóvá tegyék Magyarországot. A társasági jog egyértelműen a magánjog szerves részét képezi, viszont elengedhetetlen a közjog által gyakorolt törvényességi felügyelet. A társasági szerződés megkötésénél ténylegesen érvényesül a szerződési szabadság elve, viszont egy már működő társaságnál mindenképpen szükséges a felügyelet, mivel azok részt vesznek a gazdasági folyamatokban, befektetőket keresnek. Ezért mindenképpen szükséges egy korrekt befektetői és hitelezői jogvédelem. Abban az összes Uniós tagállam egyetért, hogy szükséges a társaságok alapításánál törvényben lefektetni a minimális kellékeket. A régi Gt. erre az álláspontra helyezkedve kógensen szabályozta a társaságok alapítását, működését, megszűnését, nagyon kevés törvénytől való eltérést engedve. A szabályozás ténylegesen megfelelt a hitelezővédelmi szempontoknak. Az új Gt. ezzel a hagyománnyal igyekszik szakítani, a diszpozitivitás talajára helyezkedve. A minimális előírásokon túl tág teret enged az alapítók szerződési szabadságának, melyekhez külföldön már jól bevált intézményeket vesz alapul. Az angolszász jogrendszer igen jelentős hatást gyakorolt az új Gt. megalkotóira. Ez annak köszönhető, hogy az amerikai társasági jog mindig is rugalmasságáról, a gazdasági verseny szabadságát előtérbe helyező nézetéről volt híres. Az új társasági törvényünk az angolszász vívmányokat szem előtt tartva született, de nem vette át teljesen, minden esetben csupán választási lehetőséget kínál az alapítóknak. Mivel a magyar társasági jog fejlődése nem tekinthet vissza akkora múltra, mint más nyugati országoké, ezért szükséges megismerni azokat az angolszász intézményeket, melyek az új Gt-re hatást gyakoroltak, valamint az Európai Közösségek koncepcióit. Dolgozatom célja, hogy a fent említett kontinentális és angolszász hatást ismertesse azon társasági formán, amelyen a változás a legjobban érezhető: a részvénytársaságon. Továbbá célom, hogy a nagy horderejű változtatásoknak az alapjait is ismertessem, nevezetesen az amerikai részvénytársaságot, valamint az Európai Unió ide vonatkozó dokumentumait.

Leírás
Kulcsszavak
Gt., rekodifikáció, jogrendszer, európai jogrendszer, amerikai jogrendszer
Forrás