Dolgozatunk első fejezetében először a modernkori urbanizációval kapcsolatos kutatások ismertetésével foglalkozunk, amelynek során kitérünk a városfejlődések különböző szakaszaira, köztük a dezurbanizáció és a globalizáció urbanizációjának szakaszára. Vázoljuk, hogy kiváltépp ez eddigi „utolsó” szakasz egyik jellegzetessége a dzsentrifikáció folyamata, amely elsősorban kritikai fogalomként került bevezetésre és eredetileg a lakosságcsere okozta negatív társadalmi következményekre hívta fel a figyelmet. Az első fejezet második részében bemutatjuk a debreceni Nagysándor-telep történeti hátterét és az elmúlt években bekövetkező változásokat is szeretnénk érzékeltetni, amelyek előzetesen arra mutattak rá, hogy dzsentrifikációs folyamatok indultak el ebben a városrészben. Előbbi tervünk megvalósulását segítették elő a különböző városfejlesztési stratégiák, felmérések és szakértői interjúk során elhangzottak elemzése. A dolgozat második fejezetében ismertetjük a Nagysándor-telepen megvalósult kutatásunk eredményeit, amelyhez az adatokat háztartási adatlapok és szakértői interjúk során gyűjtöttünk, 41 háztartásban történő adatfelvétel, illetve 4 szakértővel készített interjú során. A munka fő kérdései, hogy lehet-e dzsentrifikációs folyamatot azonosítani ezen az egykori külvárosi munkásnegyedben? Amennyiben igen, milyen mozgatórugói vannak a folyamatnak? És végül, talán a legfontosabb kérdés, hogy milyen hatásai vannak a városrész jelenlegi lakosságára nézve?