A Tócó-völgy Debrecen és Hajdúböszörmény között megtalálható különleges természetmegőrzési és természetvédelmi terület. A terület értékes Natura 2000 élőhelyeket és természetvédelem szempontjából kiemelkedő növényvilággal rendelkezik. A társulás szempontjából fontos Tócó-patak az elmúlt évek változó csapadék viszonyai miatt a vízellátó képessége csökkent, ami kihat a flórára. A kutatás célja áttekintő florisztikai felmérés végzése a Debrecen-Józsai legelőn, és a területen alkalmazott gyepkezelési módok hatásának monitorozása. A vizsgált területen a tulajdonos legeltetéssel (szarvasmarha) és kaszálással (gépi) történő gyepkezelést alkalmazott. A monitorozott élőhelyek szigetszerű, foltokban a mocsárrét (D3), a fennmaradó részen pedig a jellegtelen üde gyep (OB) élőhely típus reprezentánsai. A területen összesen 240 db szemi-szisztematikus módon kihelyezett kvadrát adatait összesítettem, tavaszi és nyári vegetáció külön feltüntetésével A kvadrátokban az edényes növények 1 x 1 méteres területen vizsgáltam borítottság alapján. Az adatok ábrázolása csoportrészesedés és csoporttömeg alapján is megtörtént, hogy árnyaltabb képet kapjunk a növényállomány jellemzőiről. A kaszált területeken a rendszeres bolygatás következtében elsősorban a Poaceae családhoz tartozó fajok jelentek meg jelentősebb mennyiségben melyek jól tűrik a gépi kaszálást. A terület természetessége a degradált területek jellemzőit mutatja. A talajvíz viszonyait tekintve a legelt terület optimálisabb vízigényes fajok megtelepedéséhez, mint a kaszáló magasabb szinten elhelyezkedő részei. A józsai-legelő növényzete jól tükrözi az antropogén hatásokat melyek évszázadok óta alakítják a tájat.