Cseresznyefajták terméshozása, gyümölcsminősége és tárolhatósága

Absztrakt

A világ cseresznyetermesztése 1,4 – 1,6 millió tonna között változik (FAOSTAT, 2007). Napjainkban az egyik legperspektivikusabb gyümölcsfaj, mivel a nyár eleji gyümölcsök egyikeként a fogyasztók körében kedvelt és értékesíthetősége ezzel összefüggésben kiváló. Nagyméretű, tetszetős és ropogós gyümölcsök azonban csak fejlett termesztéstechnológia mellett, a legújabb fajták tesztelésével, majd alkalmasságuk esetén termesztésbe vonásukkal biztosíthatók. Kísérleteink célkitűzése ezért az új fajták hazai intenzív körülmények közötti tesztelése, illetve a termesztéstechnológia egyes elemeinek fejlesztése volt. Az eredmények bemutatását a célkitűzésben felvázoltaknak megfelelően végeztük el.

  1. A Nagykutason végzett kísérletek alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált hat fajta fagytűrés szempontjából három csoportba sorolható. Az első tagja a ’Regina’ fajta, amely a legellenállóbbnak bizonyult a mesterséges fagyasztásokkal szemben. A második csoportba három fajta tartozik, ’Kordia’, a ’Ferrovia’ és a ’Katalin’. Ezek a fajták a közepes fagytűrésűek közé sorolhatók. A harmadik csoportba az érzékenyebb fajták tartoznak, vizsgálatunkban a ’Sunburst’, valamint a ’Celeste’ fajta volt ilyen. A siófoki vizsgálatok során négy csoportot képeztünk. A legfagytűrőbb a ’Linda’ fajta volt, amely különösen jól szerepelt a decemberi, illetve a januári kísérleti időpontban. A következő csoportba, a közepes fagyérzékenységgel rendelkező fajták csoportjába tartozik a ’Katalin’, a ’Germersdorfi 45’, valamint a ’Germersdorfi 3’ fajta. A ’Bigarreau Burlat’ és a ’Van’ fajták a mélynyugalom idején jelentős fagyérzékenységgel rendelkeztek, különbséget a ’Bigarreau Burlat’ fajta kényszernyugalom alatti jelentősen rosszabb fagytűrése jelentett.
  2. A Nagykutason végzett vizsgálatok során a 0-10 cm-es termőrészek esetében a legnagyobb virágrügysűrűséggel a ’Ferrovia’ fajta rendelkezett, de a következő méretkategóriában már a ’Ferrovia’ fajtának volt a legkevesebb virágrügye egy-egy cm-en. A legnagyobb virágrügysűrűséggel rendelkező fajta a ’Katalin’ volt. A 20-40 cm-es mérettartományban továbbra is a ’Ferrovia’ fajtának volt a legkevesebb virágrügye, a legtöbbel ismét a ’Katalin’ fajta rendelkezett. A 40 cm feletti méretkategóriában a fajták között statisztikailag bizonyítható különbséget nem figyeltünk meg. Siófokon a fajták között a virágrügysűrűség tekintetében jelentős eltérést figyeltünk meg. Egyes fajták között a különbség mértéke az 50%-ot is meghaladta. A legnagyobb virágrügysűrűséget a siófoki fajták közül a ’Bigarreau Burlat’ mutatta. A fajta minden méretkategóriában a legmagasabb értékkel rendelkezett. A ’Germersdorfi 3’ fajta, hasonlóan a ’Germersdorfi 45’ fajtához, egyetlen kivétellel minden méretkategóriában a rangsor második felében végzett, tehát az átlagnál kevesebb centiméterenkénti virágrüggyel rendelkezett. A ’Katalin’ fajta esetében az összes méretcsoportnál a hat fajta átlagához közeli értékeket tapasztaltunk. A ’Linda’ fajta a vizsgált fajták közül az egyik legkisebb rügysűrűséggel rendelkezett. A ’Van’ fajta a 40 cm alatti méretkategóriák esetében a második legnagyobb rügysűrűséggel bírt, az ennél hosszabb termőrésznél azonban a virágrügyek száma drasztikusan lecsökkent és a vizsgált fajták közül a legkisebb értéket mutatta.
  3. Nagykutason a legjobb szabadtermékenyülési értékeket a két öntermékeny fajtánál, a ’Celeste’ és ’Sunburst’ fajtáknál mértük, ezeknél a gyümölcskötődés a két év átlagában meghaladta a 40%-ot, amely igen magas termésmennyiséget biztosított. Szintén kiemelkedő szabadtermékenyülés jellemezte a nem öntermékeny fajták közül a ’Katalin’ és ’Linda’ fajtát, melyek a két év átlagában 28%-os, valamint 40%-os gyümölcskötődést mutattak. A legrosszabb szabadtermékenyülés a ’Regina’ és ’Karina’ fajtákat jellemezte, ezeknél az átlagos érték 5%, illetve 6% volt. A Siófokon vizsgált fajták közül rossz szabadtermékenyülés jellemezte a ’Germersdorfi 3’, a ’Germersdorfi 45’ és a ’Linda’ fajtát, a ’Van’ szabadtermékenyülése közepes volt. Magas értékek jellemezték a ’Katalin’ és a ’Bigarreau Burlat’ fajtát. A ’Sunburst’ és a ’Celeste’ fajta öntermékenyülése 10±4% volt mindhárom évben, a ’Sunburst’ fajta kötődött gyümölcseinek száma a vizsgált évek mindegyikében meghaladta a ’Celeste’ fajtáét.
  4. A keresztezéses megporzás eredményeit vizsgálva megállapítottuk, hogy a kísérletbe vont fajták legnagyobb része alkalmatlan a ’Regina’ fajta elégséges mértékű megporzására. Kivételt két fajta, a ’Sam’ és a ’Skeena’ jelentett, ezeknél a beérett gyümölcsök aránya 20% feletti, azaz a két fajta által megporzott virágokból elegendő mennyiségű gyümölcs keletkezik a magas termésmennyiség biztosításához.
  5. A gyümölcsminőség tekintetében legfontosabb szereppel bíró gyümölcsátmérő tekintetében a legjobb eredményeket sorrendben a ’Regina’, ’Canada Giant’, ’Katalin’ és ’Sandra Rose’ mutatták, a legkisebb gyümölcsök a ’Kordia’ és ’Chelan’ fajtát jellemezték. A gyümölcstömeg esetében a ’Regina’, ’Katalin’, ’Canada Giant’ és ’Karina’ fajták emelkedtek ki átlag feletti értékkel. A Siófokon végzett vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a legkisebb méretű és tömegű gyümölcs a ’Bigarreau Burlat’ és ’Van’ fajtákat jellemzi, míg a legnagyobb értékeket a ’Germersdorfi 3’ és ’Germersdorfi 45’ fajtánál mértük.
  6. A tárolási idő hossza jelentősen befolyásolta a monília-fertőzés terjedését, azonban annak mértéke fajtánként és kezelésenként eltérő volt. A ’Regina’ fajta gyümölcseinek a kezelések átlagában, hét napos tárolás után mindössze 4,6%-a fertőződött moníliával, ezzel a legellenállóbb volt. A leginkább fogékony fajta a ’Celeste’ volt, melynél a kezelések átlagát tekintve a fertőzés mértéke már egy hetes tárolás után meghaladta az 50%-ot. A kocsánnyal, illetve kocsány nélkül betárolt fajták között jelentős különbséget figyeltünk meg. A két kezelési hőmérséklet szintén befolyásolta a monília-fertőzés terjedését. A dobozban, illetve a papírlapon tárolt minták között szignifikáns különbséget nem tudtunk kimutatni egyik hőmérsékleten sem. Az előzetesen várttal ellentétben a monília-fertőzés terjedését nem befolyásolta számottevően a repedt gyümölcsök jelenléte sem.

The total sweet cherry production of the world ranges between 1.4 and 1.6 million tons. Regarding the growing area, Europe has a leading role as more than 50% of sweet cherry is produced here. The second most important continent is Asia, where, due to the continuously increasing production potential of Turkey, the amount of production exceeded one-fourth of the world production. Most of the sweet cherry in North-America is produced by the USA, where four states produce a total amount of 200 000 tons in the order of Washington, California, Oregon and Michigan. Chile and Argentina have also become significant in the southern hemisphere, where modern, intensive management systems have been set up from European and North-American investments enabling a steadily increasing winter export of sweet cherry due to the lower production costs. In accordance of our objectives we present our results as follows.

  1. In our experiments at Nagykutas, we found that the studied six cultivars can be classified into three groups based on their frost tolerance. The first group consists of cv. ’Regina’, which proved to be the most resistant to artificial freezing. The members of the second group are cvs. ’Kordia’, ’Ferrovia’ and ’Katalin’. These cultivars have medium frost tolerance. The sensitive cultivars belong to the third group, cvs. ’Sunburst’ and ’Celeste’ were such in our study. In the experiment at Siófok, four groups were made. The most tolerant cultivar was cv. ‘Linda’ which showed very good results in December and January. The second group is that of cultivars with medium frost tolerance including cvs. ’Katalin’, ’Germersdorfi 45’, and ’Germersdorfi 3’. Cvs. ’Bigarreau Burlat’ and ’Van’ showed great frost sensitivity during true dormancy, the frost tolerance of cv. ’Bigarreau Burlat’ was especially low during postdormancy.
  2. In the experiments at Nagykutas, the highest flower bud density on fruit-bearing parts of 0-10 cm was measured on cv. ’Ferrovia’, but in the next size category, the same cultivar had the lowest number of flower buds per cm. Cv. ‘Katalin had the highest flower bud density. In the size category of 20-40 cm, the lowest and highest values were measured again on cv. ’Ferrovia’ and cv. ’Katalin’ respectively. In the category above 40 cm, no significant differences were observed between the cultivars. At Siófok, the difference between certain cultivars was higher than 50%. Here, the largest flower bud density was measured on cv. ’Bigarreau Burlat’. It had the highest values in all size categories. Cv. ’Germersdorfi 3’, similarly to cv. ’Germersdorfi 45’, was in the second half of the rank in all size categories except for one case. For cv. ’Katalin’, the measured values were around the average of the six cultivars in all size categories. Cv. ’Linda’ had one of the lowest bud densities among the studied cultivars. Cv. ’Van’ showed the second highest bud density in the case of 40 cm shoots, but for longer fruit-bearing parts, the number of flower buds drastically reduced and was the lowest for the studied cultivars.
  3. At Nagykutas, the highest cross-pollination was observed for the two self-fertile cultivars, ’Celeste’ and ’Sunburst’, the fruit set for these exceeded 40% in the average of the two years resulting in very high yields. Among the not self-fertile cultivars, cvs. ‘Katalin and ‘Linda’ showed high cross-pollination with fruit set values of 28% and 40% in the average of two years. Cvds ‘Regina’ and ‘Karma’ had the lowest crosspollination values with 5 and 6%, respectively. At Siófok, low cross-pollination values were measured for cvs. ’Germersdorfi 3’, ’Germersdorfi 45’ and ’Linda’, while cv. ‘Van’ showed medium values. Cvs. ‘Katalin’ and ’Bigarreau Burlat’ had high crosspollination values. Self-fertilization in cvs. ’Sunburst’ and ’Celeste’ was 10±4% in all three years, the number of set fruit was higher in cv. ’Sunburst’ than in cv. ’Celeste’ in all years.
  4. When analyzing the obtained results, we could state that most of the cultivars involved in the experiment were not suitable for a proper pollination of cv. ’Regina’. There were two exceptions, cvs. ’Sam’ and ’Skeena’, where the ratio of mature fruit was above 20% that is the amount of fruit from pollination by these two cultivars was sufficient for ensuring a high yield.
  5. Regarding fruit diameter, the most important parameter in fruit quality, the highest values were measured in the order of cvs. ’Regina’, ’Canada Giant’, ’Katalin’ and ’Sandra Rose’, while cvs. ’Kordia’ and ’Chelan’ produced the smallest fruit. In the case of fruit weight, cvs. ’Regina’, ’Katalin’, ’Canada Giant’ and ’Karina’ had higher than average values. Based on the assessments at Siófok, we could state that cvs. ’Bigarreau Burlat’ and ’Van’ produce fruit with the smallest size and weight, while the highest values were measured in cvs. ’Germersdorfi 3’ and ’Germersdorfi 45’.
  6. The length of the storage period had a significant effect on the spread of brown rot infection, however, the effect differed between cultivars and treatments. In the average of treatments, only 4.6% of the fruit of cv. ‘Regina’ were infected by brown rot after seven days of storage, with this value, it was the most resistant cultivar. , Cv. ‘Celeste’ was the most susceptible to brown rot, in this cultivar the degree of infection was higher than 50% after only one week of storage in the average of the treatments. A significant difference was observed between the cultivars stored with and without stalk. The two treatment temperatures also had an influence on the spread of brown rot infection. No significant differences were found between the samples stored in boxes and on paper sheets at either treatment temperature. On the contrary to our expectations, the presence of cracked fruit did not have a significant effect on the spread of brown rot infection.
Leírás
Kulcsszavak
cseresznyefajták, fagytűrés, virágrügysűrűség, Sweet Cherry Cultivars, frost tolerance, flower bud density
Forrás