A disszertáció a szociális munkás pálya magyarországi megjelenésének kezdetétől áttekinti azokat a fontosabb társadalmi és történelmi körülményeket, melyek szükségessé tették e szakma hazai képzését. A szociális munkás tevékenységét értékhangsúlyos tevékenységként értelmezi, ezért áttekintést ad, az értékkel kapcsolatos fontosabb elméleti megközelítésekből és annak releváns kutatási problémáiról. A pályára kerülést egyfajta fejlődési folyamatként felfogó D. E. Super elméleti modelljének ismertetésével, az egyik legfontosabb vizsgálati módszerünk elvi alapjának a megértését próbálja segíteni. A Super – féle munkaérték kérdőív részletes bemutatásával a kutatás módszertanába is betekintést nyerhetünk. A tudományos kutatást bemutató fejezetekben három vizsgálat részletes leírását találhatjuk: • A szerző tizenöt évvel ezelőtt végzett alapvizsgálatának bemutatása, a kutatási célok és kérdések ismertetésével, a vizsgált minta részletes jellemzésével, a nyert adatok prezentálásával és azok értelmezésével. • Az alapvizsgálat utáni, úgynevezett követéses vizsgálatsorozat három jellegzetes kutatásának bemutatása, a fentebb ismertetett jellemzők mentén. • A tavalyi évben végzett lezáró vizsgálat bemutatása, ugyancsak a fent leírt módon. A kidolgozandó doktori téma egy több mint tizennégy éves, részben nemzetközi vizsgálatsorozat kutatási eredményein alapul. A vizsgálati minta állandó csoportjait a szociális munkás szakma magyarországi hallgatói alkották. Az alapvizsgálat igazolta a szociális pálya értékhangsúlyos jellegét. A külföldi hallgatók hasonló vélekedésével való összehasonlítás révén meghatározhatóvá vált kulturális különbség és megfogalmazhatóvá a magyar hallgatóknak a pályával kapcsolatos sajátos elképzelése, amit az „úttörő romantika” jellemez. A követéses munkaérték preferencia vizsgálatok révén sikerült újabb kulturális különbségeket megragadni, illetve azonosságot felfedezni a magyar és külföldi hallgatók által alkotott mintán végzett kutatás segítségével. A részletes egyetemi vizsgálat legfontosabb tanulsága az volt, hogy az egységesnek tűnő hallgatói értékrendek mögött, viszonylag jól megragadható sajátos különbségek húzódnak meg, amit valószínűleg a képzést végző kar jellege befolyásol. A saját hallgatóinkon három különböző időpontban végzett, csaknem tizenöt éven át ívelő vizsgálat azt mutatta meg, hogy a szociális munkás pályára lépő hallgatók munkával kapcsolatos értékei meglehetősen stabilak, némiképp függetlenül a környezeti változásoktól. A lezáró vizsgálat legmarkánsabb megállapítása az volt, hogy a kezdeti romantikus elképzeléseket felváltotta a professzionális szemléletmód és személyiségtulajdonságok hangsúlyozása helyett, a konkrét szakmai munkamódszerek ismerete és a megfelelő végzettség megszerzése vált fontossá. A vizsgálatok tapasztalatai részben beépültek a képzésbe a korszerűsítések során.

The dissertation surveys those major social and political developments that made education of social workers necessary in Hungary. Since it considers activity of social workers as a value-oriented job, it also overviews the main theoretical approaches and relevant empirical problems of value research. The dissertation greatly relies on D.E. Super’s work as both theoretical and methodological foundation of the research. Therefore his theoretical model in which work socialization is interpreted as a developmental process is presented, just as his Work Value Inventory (WVI). The empirical chapter presents 3 researches:

1. The basic research carried out by the author some 15 years ago, including the specification of the research goals and questions, a detailed analysis of the sample and the presentation and interpretation of the findings.
2. The three follow-up researches, carried out afterwards similarly to the original survey.
3. The final research, also carried out in the same way and terminated least year.

The topic of the dissertation is based on a more than fourteen year long, partly international series of investigations. Different groups of Hungarian social worker students served as sample. The basic research (1.) proved the value-oriented nature of the profession of social working. The comparison of the opinions of Hungarian and foreign students on the profession revealed an interesting cultural difference: Hungarian students regard their profession rather with a kind of “pioneer-romanticism” In the follow-up investigations of work values provided evidence on further cultural differences and similarities between Hungarian and foreign students. Behind the seemingly uniform value-structure there are also some relatively easily identifiable differences in the value-patterns. These differences are most probably shaped by the different characteristics of their university faculties. The three surveys, carried out on samples of our own social worker students in three different occasions of the last 15 years show substantial stability in their value-structure, despite of the changing environment. However, the most fundamental finding of the final research is that the early romanticism has been replaced by a rather professional attitude, emphasizing the importance of professional skills, knowledge and qualifications. These findings have been utilized in improving our training methods.