Debreceni Egyetem elektronikus Archívum

Debreczeni Főiskolai Lapok

Tételek száma: 158

 

Az ismertetést Dr. Berényi Ernőné készítette.

"Emlékezetnek okáért"

1912-ben a Debreceni Főiskolai Lapok 54. évfolyam 8-10. számának mellékleteként megjelent egy repertórium.(Repertórium a Debreceni Főiskolai Lapok 1857/58-1911/12. évfolyamaihoz. Adalékok a Debreceni Főiskolai Lapok történetéhez. A "Főiskolai Magyar Irodalmi Önképző Társaság" megbízásából szerkesztette Koós Elemér. - Debrecen, 1912. 64 p.) Ennek bevezető soraiban a szerekesztő - Koós Elemér - röviden vázolja a diáklap megszületésének körülményeit és mindazt ami évtizedek múltán szükségessé tette az "egybegyűjtést". "Régen élt a főiskolai ifjúságnál a vágy, hogy szabad lenne neki - mint 1848 előtt volt - bizonyos összejöveteleket tartani, hol önmagok készítette munkák felolvasása, bírálat stb. által az értelem fejtetnék, az ösmeret öregbíttetnék, az ízlés nemesíttetnék."

Ez az óhaj azonban sokáig nem teljesülhetett. Végül 1857-ben az ifjúsági könyvtár felügyelő tanárának bíztatásán és támogatásán felbuzdulva a diákok kinyilvánították "... az egész ifjúságra kiterjedo Önképezde felállítása iránti óhajtásukat ..." A tanári kart sikerült megnyerni és a hamarosan megkapott engedély birtokában "... a nekik adott jognál fogva, siettek az ifjúságot fölhívni az önképezde megalakítására. Ez szép számmal engedett a felhívásnak ..." Így szól Szeremlei Mihály az önképezde megalakításáról az 1857. évi jegyzőkönyv elejére tett "Emlékezetnek okáért" cím alatt.

1857-ben tehát megalakult a Magyar Irodalmi Önképző Társaság. Első rendes gyűlésének jegyzőkönyvében azt olvashatjuk, hogy az elnök egy indítványt olvasott fel, miszerint "szerkesztetnék egy heti lap, mely az önképezde közlönye lenne..." A hetilap ezt a címet kapta "Heti Közlöny". Első száma 1857 november 30-án jelent meg. A lapot 1898-ig kézzel írták "mert nyomdafestékre nem tellett". 1898-ban aztán már a nyomdából került ki az első szám, egyszersmind megváltoztatván a lap címét is "Heti Közlöny" helyett "Debreczeni Főiskola Lapok" címet írván a lap homlokára. A Koós Elemér által szerkesztett repertórium megjelenéséig ötvennégy esztendő telt el, s ez különösen egy diáklap életében igen nagy, idő. Ezután még két évig élt a lap, majd 1914-ben ávette szerepét az új debreceni egyetem új diáklapja Az Egyetem.

A "Magyar Irodalmi Önképző Társaság", vagy ahogy akkoriban nevezték az "Önképezde" sok kedves kincsnek jutott a birtokába, sokakat kibocsátott, akik később büszkeségeivé váltak. Ahogy Koós Elemér írja bevezetőjében: az egykori diákok közül ... "vannak honatyák, akik hazafiságot, lelkiismeretességet és ambíciózus munkásságot itt tanultak, ... vannak kiváló tudósok, ... vannak akik hívek maradtak az ifjúkori Múzsához, ... vannak, akik számára már készen van a Pantheon a nemzet szivében, ... vannak akik még most törtetnek előre ... és vannak korán elsiratottak is. A nagyok életében ... a legérdekesebb megállni a forrás feltt, ott, ahol egy költő, vagy tudós pályája kezdődik s megállni a tengerbeszakadásnál ott, ahol egy nagyszerű életpálya a halhatatlanságba, az örökkévalóságba torkollik."

A Debreceni Főiskolai Lapok sajtó- és irodalomtörténeti jelentőségén túl repertóriumának újbóli összeállítását és közreadását az is indokolja, hogy Koós Elemér mukája ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen. Tudomásunk szerint közgyűjteményben egyetlen töredékes páldánya található az Országos Széchényi Könyvtárban.

E diáklap jelentősége nemcsak a századforduló Debrecenének társadalmi élete, hely- és irodalomtörténete szempontjából kiemelkedő. Az egykori önképzőköri dolgozatok, díjazott pályamunkák, szépírói szárnypróbálgatások hajdani diákszerzői közül nagyon sokan a magyar irodalmi és közélet jelentős személyiségeivé váltak, többségük nevét később a debreceni egyetem kiváló tanárai között találjuk.

"A debreceni kollégiumban sok nagy életpálya kezdődött, sok apró csermely duzzadt a "Heti Közlöny" félszázados futása alatt folyammá. A hajdani "Önképezde" irodalmi lapjában sok olyan írás van, amely másutt nem található, ami ereklyének számít... Ez tette szükségesség az egybegyűjtést... A kincstartó számadása ez a talentumokról."

A ma már kevés helyen hozzáférhető, ezért fokozottan védett lapnak és repertóriumának digitalizált változatával reméljük még szélesebb olvasóközönség számára tudjuk hozzáférhetővé tenni ezt a jelentős debreceni diáklapot.

Legújabb feltöltések

Többet