Debreceni Egyetem elektronikus Archívum

Csokonai Lapok

Tételek száma: 29

 

Az elsõ debreceni szépirodalmi folyóirat, a Csokonai Lapok 1850. július 3-án kezdte rövid pályafutását. Az elnyomatás legsötétebb időszakában rendkívül jelentős politikai és irodalmi vállalkozásnak tekinthető megindítása.
Két fiatal debreceni író, Oláh Károly és Orbán Pető alapította. Hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg, előbb 400, majd 300 példányban. Előfizetési díja fél évre 5 ezüst forint volt, vidékre küldve 5 forint 45 krajcár. A nyomdai munkálatokat a Városi Nyomda végezte. A lap mérete 28x22 cm, egy-egy szám terjedelme 8 lap volt, kéthasábos szedéssel.
A fejlécen, sötét alapon (egy szóba írva) a cím, alatta az alcím: Szépirodalom és társas élet közlönye. A beköszöntő szerint a folyóirat célja Csokonai Vitéz Mihály emlékének ápolása, a magyar nyelv és irodalom, főleg a népies költészet művelése valamint a hazafias érzelmek ébrentartása és a társadalom nevelése.
A szerzők sok tehetséges, s részben még ma is ismert írót nyertek meg munkatársnak. A fiatal írógárda tagjai voltak többek között Balkányi Szabó Lajos, Bulyovszky Gyula, Lévay József, Révész Imre, Szász Károly, Szűcs István.
A versek és elbeszélések mellett minden számban találhatók helyi, fővárosi és vidéki hírek. A politikai tartalmú híradásokat az akkoriban igen népszerű allegória-stílusban fogalmazták.
Irodalomtörténeti értékét elsősorban az adja meg, hogy Arany János szabadságharc utáni első költői megnyilvánulását "A lantos" című versét a Csokonai lapokban olvashatta a közönség. Itt jelent meg a "Bolond Istók" első 99 strófája is. Petőfi Sándor hagyatékából "A huszár" című versét közölték.
Sajnálatos, hogy ennek a bátor "izzó hazafiassággal szerkesztett" lapnak a megszűnését nem a cenzúra szigorúsága, hanem a közönség érdektelensége okozta. Harmadik számát betiltották ugyan, de áttekintve három hónapos működését, megállapíthatjuk, hogy betöltötte hivatását: az abszolutizmus elleni nemzeti mozgalom egyetlen – rövid életű – orgánuma volt. A Csokonai Lapokban megjelent irodalmi művek művészi értékén túlnőtt azok politikai jelentősége.
Utolsó száma 1850. október 5-én jelent meg.

Korompai Gáborné

Legújabb feltöltések

Többet