A szakdolgozat témája a magyar jövedéki ellenőrzési- és szankciórendszer bemutatása. A hét fejezetből álló dolgozat kiindulópontjaként megvilágításra kerül, hogy a 90’-es évektől egyre erőteljesebb globalizáció hatására milyen új kihívásokkal kell szembe nézniük az államoknak jövedéki adóbevételeik biztosítása és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. A bevezetést követően az adóigazgatás ellenőrzési mechanizmusának és a jogkövetkezmények rendszerének általános szempontú megközelítése kap helyet. A második fejezet az ellenőrzés megvalósulásának különböző szintjeit tárgyalja: a tágabb értelmű nemzetközi és uniós együttműködés értékelését követően kerül sor a nemzeti szint általános jellemzésére. Bemutatásra kerül a jövedéki szabályozás rendszerváltás utáni fejlődési iránya és a jövedéki igazgatás jelenlegi szervezetrendszere. A harmadik fejezet témája a magyar jövedéki ellenőrzés típus- és eszközrendszerének jogszabályi szempontú és gyakorlati megközelítése. Ezt követően kerülnek kifejtésre a jövedéki jogsértések jogkövetkezményei, úgy mint a pénzfizetési kötelezettségek (pótlékok és bírságok), a vámhatósági intézkedések (többek között a lefoglalás, az elkobzás, vagy az üzlethelyiség lezárására vonatkozó szabályok), valamint a bűncselekményként szabályozott jogellenes magatartások (mint például a visszaélés jövedékkel vagy a jövedéki orgazdaság). Az ötödik fejezet központi kérdésköre: Miért fontos a bírói kontroll megfelelő biztosítása a jövedéki szankcionálások terén? A szigorú hatósági ellenőrzésekkel és a sokszor objektív szankciókkal szemben szükség van az állampolgárok védelme érdekében közbeiktatott alkotmányos garanciákra, úgy mint az Alkotmánybíróság normakontrolljára és a vámhatóságok határozatainak bírósági felülvizsgálatára. A bírósági gyakorlatról szóló rész néhány érdekes alkotmánybírósági határozaton és jogeseten keresztül mutatja be a gyakorlati jogalkalmazás egyes problematikáit. Külön fejezet szól az ásványolajokkal kapcsolatos visszaélésekről. Ez a téma elsősorban arra keres választ, hogy mi történt hazánkban a rendszerváltás után ezen a területen. Hogyan válhatott lehetővé az akkor virágzó üzletág megvalósítása? Mi jellemezte a korabeli jövedéki szabályozást és ellenőrzési mechanizmust? A záró fejezet azzal foglalkozik, hogy mennyiben változott az állampolgárok jogkövető magatartása az utóbbi években bevezetett fokozott jövedéki ellenőrzések hatására. Milyen eredményeket hozott a vámhatóságok munkája, s ez milyen mértékű bevétel-növekedést eredményezett az állami költségvetés számára? A dolgozat összegzéssel, valamint jogszabály- és szakirodalom jegyzékkel zárul.