A rendszerváltozás óta Magyarországon is kutatások sorozata bizonyítja, hogy az ifjúság társadalmi és kulturális sajátosságai iránti tudományos érdeklődés az idők folyamán nem veszít jelentőségéből. Az ifjúság (15-29 éves korosztály) Bauer Béla által meghatározott rétegei közül a középrétegekre koncentráltunk a kelet-magyarországi területeken. A felsőoktatás nevelésszociológiája helyezi el kutatásainkat a neveléstudomány keretein belül, amelyek eredményei ráirányítják a figyelmet az intézményrendszer egyre nagyobb létszámú, és egyre heterogénebb használóira, a középosztályosodó ifjúságra. A kiválasztott ifjúsági csoport vizsgálata fontos és hasznosítható eredményeket szolgáltat a felsőoktatási oktatók, kutatók, és az ifjúságpolitika számára egyaránt, érintve a társadalompolitika egészét is, hiszen az ifjúság a kultúrákban a társadalom jövőjének zálogaként értelmeződik. Kutatásaink eredményei az alkalmazott módszertan sajátosságai miatt, alkalmasak arra, hogy megerősítsenek, értelmezzenek és magyarázzanak korábbi ifjúságkutatási eredményeket, és felvessenek új kutatási kérdéseket is. A jelenkori ifjúsági kultúrák sajátosságainak megértéséhez szükséges kijelölni azt az értelmezési keretet, amely a korszak jellemző kulturális paradigmáit mutatja be: a techno-kultúra jellemzőit, az információs társadalom, és a fogyasztói kultúra sajátosságait. Az ifjúságra vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozása alapján a következő XX. századi ifjúságára megfogalmazott elméleteket kell kiemelnünk: az ifjúsági korszakváltás, az iskolai ifjúsági korszak megjelenésére vonatkozó, az ifjúságcentrizmusra, a középosztályosodásra illetve a kockázatokra és sebezhetőségre vonatkozó teóriákat. A dolgozat fő célja az észak-kelet magyarországi 15-29 éves továbbtanulni szándékozó, illetve felsőoktatásban részt vevő, önálló egzisztenciával nem rendelkező ifjúsági csoport tulajdonságainak leírása, kultúrájának jellemzése, annak elhelyezése a magyarországi ifjúsági kultúrák rendszerében. A leírás és jellemzés mellett további célunk volt az ifjúságszociológiai és antropológiai szakirodalom által megfogalmazott elméletek, és az ezek hatására formálódó saját hipotézisek ellenőrzése, és a célcsoport tagjai között – kvalitatív kutatás-módszertan alkalmazásával – végzett kutatásaink eredményeinek bemutatása.

Since the change of regime in Hungary, several researches have proved that the scientific inquiries about social and cultural characteristics of youth are still in the centre of interests. The research data – as the Youth2000© and the Youth2004© researches show – become obsolete quickly, because the youth cultures accommodate to social changes easily. Because of this phenomenon, researchers ask their questions time by time to get the up to date answers. 
We studied youth cultures in regional aspects in North-East Hungary our inquiries could not refer ethnical differences in between youth groups. We were interested in middle class (defined by Béla Bauer) youth aged 15-29 in North-East Hungary. The sociology of higher education gives a frame to our researches in educational sciences, our data call the attention to the more and more numerous and heterogenic users of higher educational institutions. The study of chosen youth cultures is useful for youth-policy, teachers, researchers and higher educational actors as well. Our research data are able to interpret, confirm and explain other data of youth researches because of the applied qualitative research methods, and that is why we can ask new and relevant questions for further researches. 
The aims of the dissertation are to introduce the characteristics of youth cultures in North-East Hungary, what contain students aged 15-29 without independent existence. Beside the introduction and characterization, our aims were to oversee the theories drawn up by youth sociological and anthropological literature, and to prove our hypotheses by the qualitative and quantitative researches among the target group. We composed our hypotheses for northeast Hungarian youth cultures and symbols by the facts of previous research data and connecting sociological and anthropological literature about: (1) the connection between youth cultures and local society, (2) the techno-places, and the effect of technological and consumer culture or society, (3) the future objectives, (4) the effect of ICT to the culture, and (5) the unevenness and periodicity of middle classing process.