Kutatásunk a zenei ismeretek, a zenei észlelés, az éneklési képesség és a kottaírás-olvasás képességeinek összefüggéseit és fejlődését vizsgálja a magyar iskolai zenei nevelés kontextusában. Bár az alsó tagozatos korosztályban számos hazai és külföldi eredmény született a zenei észleléssel kapcsolatban, nem folytak olyan kutatások az alsó tagozatos korosztályban, amelyek az éneklés és a zenei írás-olvasás képességét céloznák. A zenei fejlődést saját kidolgozású feladatrendszerrel mértük, amely az általunk kidolgozott képességstruktúrára épül. A zenei képességek sajátosságainak szélesebb körű feltárása céljával vizsgáltuk továbbá bizonyos háttértényezők szerepét is. Az általános intellektuális képességeket, a problémamegoldást, a verbális és vizuális memóriát, a figyelmet, a tanulási attitűdöt és a tantárgy iránti érdeklődést vizsgáltuk. Kitértünk továbbá az oktatás és a biológiai nem szerepére is. Mintánkat 302 fő alkotta. A vizsgálat időtartama alatt a gyerekek 13,6 százaléka vett részt folyamatosan zeneiskolai képzésben. Longitudinális vizsgálatunkban a zenei fejlődést a diákok 2. osztályos korától 4. osztályos koráig évente mértük. Valamennyi egyéb vizsgálatot a 4. osztályban végeztünk, és az akkori zenei teljesítményük képezte az összehasonlítás alapját. Eredményeink szerint a zenei ismeretek területén a dallami ismeretek összetettségük miatt kezdetben nehezebbnek bizonyultak, de mégis zökkenőmentesebb volt elsajátításuk, mint a ritmikai ismereteké. A ritmikai ismeretekről több szempont alapján bebizonyosodott, hogy a tananyag elrendezése e területen kedvezőtlen. A zenei észlelés, amit a hallás utáni diszkrimináción keresztül vizsgáltunk, gyorsabban fejlődött a dallam és a ritmus területén, mint a harmónia, a hangerő és a hangszín észlelése. Ezt annak tulajdonítjuk, hogy előbbiekre a zenei írás-olvasás kapcsán több figyelmet fordít az oktatás. A hangszín és a hangerő észlelése eredményeink szerint kevéssé tekinthető zenei képességnek. A hallás utáni éneklés fejlődésében a gyakorlás kiemelkedő fontosságú. Azt tapasztaltuk, hogy az éneklési képesség kevéssé jó előrejelzője a zenei képességek általános színvonalának, erre a dallamírás képessége a legalkalmasabb. A zenei jelrendszer és az éneklés közti kapcsolat realizálása a vizsgált mintában rendkívül alacsony szinten áll, amit annak tulajdonítottunk, hogy a heti egy énekóra nem elegendő a jel és a hangzás közti asszociációs kapcsolat kialakítására. Bár a zenei írás-olvasás teljesítményében kevéssé teljesültek a tantervi követelmények, maguk e tevékenységek mégis fontosnak bizonyultak a zenei megismerés folyamatában. Az általunk vizsgált általános intellektuális képességek közül az intelligencia kiemelkedően fontos, szerepe úgy nyilvánul meg, hogy alacsony szintje akadályozza a zenei terület fejlődését. A motivációs tényezők legkevésbé az énekes tevékenységekkel mutatnak összefüggést. A biológiai nem hatása abban nyilvánul meg, hogy a lányok az ismerettartalmú képességekben jobban teljesítenek, mint a fiúk. A két nem fejlődésének üteme azonban nem tér el egymástól. Az oktatás jelentőségét az bizonyítja, hogy a különböző iskolai osztályok tanulóinak, illetve a zeneiskolai képzésben résztvevőknek nemcsak a teljesítményük, de fejlődésük üteme is szignifikánsan eltér. Kutatásunk jelentőségét abban látjuk, hogy az általunk vizsgált zenei ismereteket, képességeket rendszerünk egymástól elkülöníthetővé teszi, lehetővé téve így a mélyebb összefüggések feltárását és a fejlődési folyamat újabb aspektusból való megközelítését. Új elemet jelent, hogy rendszerünk a zenei képességek fejlődését az iskolában elsajátítható ismeretek összefüggésében vizsgálta, ami segítette a folyamat speciális szempontú szemléletét.

However, in the past fifty years this issue has been left out of the focus of music psychology. Our research focuses on the development of and the connection between musical knowledge, musical perception, singing ability and note-reading and writing in the context of the Hungarian elementary-school education of music. Although there have been a lot of findings in Hungary and abroad in connection with musical perception, no research has yet been conducted in this age-group focusing on the abilities of singing and note-reading and writing. Musical development was measured by an espescially developed task-sheet based on an ability-structure prepared by us. We also examined the role of certain background factors in order to get a broader perspective on the qualities of musical abilities. General intellectual abilities, problem-solving abilities, verbal and visual memory, attention, learning attitudes and subject-motivation were measured. We also expanded our study on the role of education and gender.
Our sample was made up of 302 people. During the course of our study 13,6% of the children received music education in music schools. Musical development was examined in a longitudinal study starting in grade 2 until grade 4 on a yearly basis. All other studies were carried out in the 4th year and comparison was made on the basis of their musical achievement in that year. According to our findings, in the area of musical knowledge the knowledge of tunes proved to be more difficult at the beginning due to their higher level of complexity – however, they were more easily acquired than the knowledge of rhythm. As far as the knowledge of rhythm is concerned, the curriculum for this area turned out to be inefficiently arranged in many ways. Musical perception measured by discrimination after hearing developed more quickly in the areas of tune and rhythm than the perception of harmony, volume or tone. This is due to the fact that more attention is paid to the former in the education of musical reading and writing. According to our findings, the perception of volume and tone can hardly be regarded as musical ability. In the area of singing after hearing, practice is of crucial importance. We found that singing ability is a weaker predictor of the general level of musical abilities, the best predictor being the ability of tune-writing. The realization of the relationship between the sign-system of music and singing is on a very low level in the examined sample, which is due to the fact that one music lesson a week is insufficient for developing an association between sign and sound. Although in the performance of musical reading and writing the requirements of the curriculum were not fully fulfilled, these activities proved to be significant in the process of musical cognition. Among the general intellectual abilities measured, intelligence was of crucial importance - its low level hinders the development of musical abilities. Motivational factors have the least to do with the activity of singing. The effects of gender are clearly shown in the fact that girls perform better than boys in abilities based on knowledge-content. The rate of development on the other hand shows no difference between boys and girls. The importance of education is shown by the fact that students coming from different classes or receiving education in music schools display a difference not only in their performance but in their rate of development as well. The significance of our research lies in the fact that our system makes the examined musical knowledge and abilities discernable, thus making it possible to explore the underlying connections and to approach the process of development from a new perspective. It is a novelty that our system examined the development of musical abilities in relation to the acquirable knowledge, which helped to observe the process from a special point of view.