A munkanélküliség területi egyenlőtlenségei és legjellemzőbb folyamatainak alakulása az 1992-2002 közötti időszakban

Absztrakt

A doktori értekezés témája alapvetően az eddig kidolgozott elméleti vagy gyakorlati szempontú munkaerőpiaci modellek ismertetése, illetve azoknak a magyarországi viszonyokra való alkalmazhatóságának vizsgálata, a magyar sajátosságok kiemelése. Ez utóbbi természetesen nem csak az eddig megalkotott modellek szemszögéből értendő, hanem kiemelten a piaci folyamatok időben és térben megfigyelhető, a nyugatitól alapvetően eltérő alakulását tekintve is. Az egyik célkitűzés tehát a rendelkezésre álló szakirodalom alapján az eleddig megalkotott, különböző megközelítési módszerekre épülő munkaerőpiaci modellek összefoglalása, illetőleg földrajzi szempontú rendszerezése volt. A munka legnagyobb terjedelmű önálló egységét képezően törekedtünk a magyarországi munkaerőpiac (illetőleg az adathiányból eredeztethetően leginkább a munkanélküliség) térbeli struktúrájában, valamint a legfontosabb folyamatok és mutatók időbeli alakulásában megfigyelhető változások és sajátosságok áttekintésére. Az elemzés fókuszában a munkanélküliséggel tartósan és az átlagosnál jóval nagyobb mértékben sújtott kistérségek, települések állnak, külön célkitűzésként kiemelve az Alföld ÉK-i határtérségeire vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat. Az elmúlt években végzett kutatómunka (főként adatgyűjtési) nehézségeiből, illetve a különböző mutatók használata során felmerült kételyekből kiindulva törekedtünk egy olyan összevont index kialakítására, amely a foglalkoztatottsághoz-munkanélküliséghez szorosan kapcsolódó statisztikai adatokat felhasználva és ötvözve árnyaltabban tudja bemutatni a rendelkezésre álló munkaerőbázis állapotát, az egyes térségek munkaerőpiacának működését hosszabb távon befolyásoló tényezőket. A fentebbiekben felsorolt célkitűzések távlati, a doktori dolgozaton túlmutató „küldetése” számomra az, hogy a különböző, elsősorban a nyugat-európai tapasztalatokra épülő munkaerőpiaci modellek és a magyar valóság összevetése révén rávilágíthatunk egy fontos, időnként erőteljesen háttérbe szoruló tényre. Jelesül arra, hogy a hazánkban összességében is igen komoly gondok forrását jelentő foglalkoztatottsági problémák megoldása elsősorban nem a más környezetben született „nyugati minták” átvételében, hanem sokkal inkább a lokális tényezők, ok-okozati összefüggések lehető legmélyebb feltárásában, ezáltal helyi, specifikus modellek és programok kidolgozásában keresendők.

Leírás
Kulcsszavak
munkanélküliség
Forrás