Jelen dolgozat tárgyát Renate Welsh kortárs osztrák írónő gyermek- és ifjúsági műveinek vizsgálata képezi, amelynek középpontjában hét mű elemzése áll. A műveket az idegenség s az azzal párosuló identitáskeresés motívuma köti össze. Renate Welsh a realizmus képviselője a német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalomban, aki negyven éves írói munkássága során több mint hetven művet alkotott, amelyek sorában mind gyermek és ifjúsági művek, mind felnőtteknek szóló regények megtalálhatók. A disszertáció célja, hogy az írónő gazdag életművéből a gyermek- és ifjúsági művek elemzésével tárja fel az elmúlt évtizedekben megszületett modern német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalom bizonyos jellemző vonásait, valamint rámutasson Renate Welsh szerepére és helyére az irodalom említett ágának emancipálódási folyamatában. A témaválasztást az a tény indokolja, hogy Magyarországon a gyermek- és ifjúsági irodalom nem tartozik az irodalomtudomány kutatási területei közé, megítélésében még a pedagógiai szempont a meghatározó. Így a német nyelvű országokban lezajlott fejlődés bemutatásával a dolgozat ösztönzést adhat a magyarországi szemléletváltás elindításához. A fentebb vázolt célkitűzésnek megfelelően a dolgozat négy nagy részből áll. Az első rész nyújtja a dolgozat fő részéhez, a művek elemzéséhez a történelmi hátteret. Ez a rész a német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalomban az elmúlt fél évszázadban végbement változásokat mutatja be, mind a művek, mind a róluk szóló diskurzus szintjén. Az 1970-es évek elejétől mélyreható változások követhetők nyomon a gyermekek és fiatalok számára írt művekben. A kortárs írók, Kirsten Boie, Peter Härtling, Mirjam Pressler, Renate Welsh realista művei olyan világot ábrázolnak, amelyben a gyermekek a felnőttekkel egyenlő jogokkal rendelkeznek, de velük együtt azonos felelősséget is viselnek. Eltűntek a tabutémák és tért nyertek a korábban csak a felnőtteknek szóló irodalomban használatos ábrázolási módok. Ezeknek a műveknek mind a tematikai, mind az esztétikai aspektusból történő vizsgálata a gyermek- és ifjúsági irodalom és a felnőttirodalom közötti határ átjárhatóságát, azaz a két terület egyenrangú voltát igazolja. Az irodalomtudományi diskurzusban a gyermek- és ifjúsági művek megítélésében az esztétikai szempont előtérbe helyezése járul hozzá a gyermekirodalom emancipálódáshoz. A fejlődési folyamat megjelenítéséhez Richard Bamberger, Hans-Heino Ewers, Malte Dahrendorf és Klaus Doderer elméleti munkái szolgáltattak alapot. A művek vizsgálatában az idegenség aspektusa képezi az elemzési kategóriát. Korunkban a másság, az idegenség központi helyet foglal el a különböző tudományágak vizsgálódásai körében, így a kultúrtörténeti és az irodalomtudományi kutatásokban is. A másság megjelenési formái a gyermekirodalmi művekben is a gyakran ábrázolt jelenségek közé tartoznak. A dolgozat második része e fogalmak értelmezésével és az idegenséghez való viszonyulási formákról szóló elméletek ismertetésével (Bernhard Waldenfels, Alois Wierlacher) ad kiindulópontot a művek elemzéséhez. A harmadik, a disszertáció fő része tartalmazza a művek elemzését. Az írónő gazdag életművéből az elemzésre kiválasztott hét regényt az idegenség három formája; a történeti és interkulturális, valamint a radikális idegenség (Waldensfels) alapján vizsgálja a dolgozat. A Johanna [Johanna], a Besuch aus der Vergangenheit [Látogató a múltból] és a Dieda oder Das fremde Kind [Dieda avagy az idegen gyermek] c. művek a történeti idegenséggel való szembesülés kapcsán a több dimenziós, több síkú esztétikai ábrázolás segítségével keresik a saját és az idegen közötti párbeszéd lehetőségét. Ezek a művek nemcsak a fiatalok történelem szemléletét és szociális érzékenységét alakítják, hanem a felnőtt generációt is elgondolkodásra késztetik. Az Ülkü, das fremde Mädchen. Erzählung und Dokumentation [Ülkü, az idegen lány. Elbeszélés és dokumentáció] és a Spinat auf Rädern [Spenót négy keréken] c. művek a gyermek szemszögéből ábrázolják a kultúrák közötti, az interkulturális idegenséget. A Drachenflügel [Sárkányszárnyak] és az Eine Hand zum Anfassen. Ein Briefroman [Szorítsd meg a kezemet. Levélregény] az idegenség radikális formájával, a betegséggel és a halállal való konfrontálódás hatását mutatják be az identitás fejlődésének folyamatában. A művek elemzése rávilágít arra, hogy Renate Welsh regényei a tradicionális gyermekirodalmi művekkel ellentétben, nem leegyszerűsítve ábrázolják a világot, hanem a nyitottság, a dinamika és a cselekmény több dimenzióból való láttatása jellemző rájuk. Ezek a művek több befogadói réteghez fordulnak egyidejűleg, igazolva, hogy a gyermekek és felnőttek közösen is megszólíthatók. A modern elbeszélési technikák révén az olvasó itt már nem csak passzív befogadó, hanem aktív részese is a mű létrejöttének. A harmadik részhez szervesen kapcsolódik a negyedik, amely Renate Welsh írói szándékait, önreflexióit, az írásnak az életében betöltött szerepét jeleníti meg.

The subject matter of the dissertation is the study of the children's novels by Renate Welsh's, a contemporary Austrian woman writer, focusing on her seven works of arts. The selected novels share in the motives of foreignness and the accompanying search for identity. Renate Welsh, the representative of realism in the German speaking children's literature, whose forty year ouvre comprises more than seventy works of art including novels both for children and adults. The aim of the dissertation is to reveal some characteristic features of contemporary German speaking children literature through the analysis of Renate Welsh's novels for the young and also to define the role and place of the author in the emancipation process of children's literature. One of the reasons for the choice of the subject can be found in the fact that in Hungary in the treatment of children's literature it is still rather the pedagogical aspect that is in the lead and children's literature is not considered as a field of research of literary scholarship. Thus, presenting the change of pattern in literary scholarship in German speaking countries, the dissertation may contribute to this kind of change in the approach of children's literature in Hungary. In terms of the above objectives the dissertation consists of four parts. Part one provides the historical background to the main part, i.e the analysis of the novels. As a matter of fact the changes that have been going on in the German speaking children's literature over the past fifty years are shown both in terms of the novels and and the discourse on them. From the beginning of the 1970s far-reaching changes can be observed in the works of art written for children and youth. In the realist works of contemporary authors such as Kirsten Boie, Peter Hartling, Mirjam Pressler and Renate Welsh children have equal rights with adults, but they also share responsibilities. Topics previously considered to be taboo have appeared and aesthetic ways of representation used mainly in literature for adults have gained ground. According to the study of these works both in terms of subject matter and aesthetics the fields of children's literature and literature for adults overlap and the two fields seem to be equal. In the discourse of literary scholarship in the appreciation of children's literature putting the aesthetic aspects in the foreground has contributed to the emancipation of children's literature. It was mainly the theoretical background provided by Richard Bamberger, Hans-Heino Ewers, Malte Dahrendorf and Klaus Doderer that paved the way to this change of pattern. In the analysis of these novels it was the aspect of foreignness that we have focused on. These days century various branches of science, e.g history of culture and literary scholarship are also concerned with the concepts of otherness and foreignness. The diverse representations of otherness can also be found in children's literature. In Part two the interpretation of these concepts and the theories related to them can serve as a starting point for the analysis of the novels. In the main body of the dissertation, Part three the seven novels are analysed relying on Waldenfels' concept of structural foreignness, which includes historical, intercultural and radical foreignness. In the novels entitled Johanna, Besuch aus der Vergangenheit and Dieda oder das Fremde Kind when facing historical foreignness attempts are made to set up a dialogue between us and the foreign by making use of several dimensions and aesthetic representation at various levels. These works contribute not only to the sense of history and awareness of social problems of young people but also give some food for thought to the adults. In the novels entitled Ülkü, das fremde Mädchen. Erzählung und Dokumentation and Spinat auf Rädern the intercultural foreignness is shown from the point of view of children. The effects of facing the radical forms of foreignness, such as illness and death are shown in the development of identity in the following novels: Drachenflügel and Eine Hand zum Anfassen. Ein Briefroman. Analysing the novels it can be pointed out that in contrast with traditional children's literature the world is represented not in a simplified way, but these works can be described by openness, dynamics and their plot can be seen from various angles. The target recipients can be diverse and thus the novels can address both children and adults at the same time. By means of modern narrative techniques readers can be not only passive recipients but active participants of the creative process. In Part four it is interpreted what kind of messages the author intends to pass on to the readers and the role of writing in her life is also displayed.