Napjainkban egyre több nemzetközi és nemzeti szintű kutatás foglalkozik a környezet monitorozással. Bioindikációs eljárással táji, regionális és országos léptékéig végezhetők környezetállapot- (környezetterhelés-) vizsgálatok. Segítségével cselekvési tervet készíthetünk környezetünk és egészségünk védelme érdekében egy élhetőbb épített környezet kialakítására. Az alkalmazott bioindikátorok jó eszközei a légszennyező anyagok térbeli koncentrációjának térképezésére urbanizált térségeken is. A kutatások megteremtik az alapját a szennyeződéseket toleráló fajok kiválasztásának, a levegőminőség javítására irányuló cselekvési tervek készítésének. Kutatásiamat Debrecen 5 eltérő közúti forgalmú közterületéről és egy kontrollként használt, botanikus kerti mintavételi helyről gyűjtött Tilia cordata Mill. (kislevelű hárs) levelein végeztem. Célom a levélszövettani jellemzők alapján a mintavételi területek összehasonlítása, melyben az alábbi kérdésekre kerestem a válaszokat: • Mi jellemző a Tilia cordata Mill. levélszövettani felépítésére a kontrollként szolgáló és a forgalomnak kitett területeken? • Kimutathatóak-e számszerűsíthető levélmorfológiai különbségek az eltérő szennyezettségű forgalmú helyeken? • A levélszöveti eredmények visszatükrözik-e a forgalom területi különbségeit? A közútforgalmi terheltségi adatok Debrecen fenntartható közlekedés-fejlesztési tervéből származnak. A mérések eredményei alapján megállapítottuk, hogy a város forgalmasabb területein a kevésbé terhelt területekhez és a kontrollhoz képest nagyobb sztómaszám, epidermisz és levélvastagság jellemző. A sejtközötti járatok térfogatának tekintetében ugyanakkor nem lehetett egyértelmű különbséget kimutatni. A nagyobb sejtközötti járatok és kisebb méretű több sejtsoros szivacsos klorenchima a kislevelű hárs fajspecifikus bélyege lehet, illetve a rozetták is. A vizsgált levélszövettani jellemzőket természetesen nem egyértelműen a forgalom mértéke befolyásolja, hanem azzal együtt a talajfedettség, a beépítettség és az ezekkel együttesen ható környezeti tényezők, mint komplex stressz faktorok. Emellett a növények egyedi változatossága valamint egyéb élettani jellemzők is módosító hatással bírhatnak. Ezzel együtt bizonyos paraméterek (sztómasűrűség, levélvastagság, epidermisz vastagság) és a fenti városi stresszfaktorok között egyértelmű kapcsolat volt kimutatható.