Az oroszlányi XX. számú kőszén meddőhányó felmérése antropogén geomorfológiai, környezetvédelmi szempontok szerint és rekultivációs javaslattétel

Dátum
2010-05-10T06:58:19Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A vizsgálatok célja az oroszlányi XX- as számú meddőhányó állapotának feltárása. A munka a mintaterület kiválasztásával kezdődött. A mintázandó terület egy meddőhányó, Oroszlány település határában. A hányót XX -as számmal jelölik. A terület és a téma kiválasztása után terepi munkákat végeztünk témavezetőmmel. A terepi kiszállások alkalmával a terület pontos felmérését végeztük el. Meghatároztuk a helyzetét, kerületét, területét, magasságát. Felmértük a meddőn élő növényfajokat, a rézsű állékonyságát mérő eszközöket helyeztünk ki, a felületi erózió megállapítására felvettük az alapállapotot a kijelölt eróziós árkokban. Katéna rendszernek megfelelően talajszelvényeket ástunk a hányó tetején lejtőjén és alján. A szelvényből talajmintát vettünk különböző rétegekből, illetőleg Vér –csövekkel bolygatatlan magmintákat vettünk. A meddőhányót megfúrtuk kézi fúróval. A hányón 8 méter mélységbe sikerült lefúrni kézi erővel. Készítettünk a még egy furatot a kontroll területen. Itt 4 métert fúrtunk, mert itt értük el a talajvíz szintjét. A furatból húsz centiméterenként magmintát vettünk. A mintákat a laborba szállítottuk. Megmértük a minták pH-t mind vizes mind pedig KCl-os oldással. Megmértük a minták kalcium-karbonát tartalmát, valamint a szerves anyag tartalmat. A minták szemcseösszetételét is megvizsgáltuk, ez a szennyezés érzékenység szempontjából fontos. A kapott eredményeket kiértékeltem. A helyszíni vizsgálatok adataiból az derül ki, hogy a felszín tömegmozgások szempontjából stabil, de a lináris és areálils erózió jelentősen károsítja a felszínt. A deponálás során méterként agyagréteget építettek be az öszletbe, ami a szennyeződések mélybe való lejutását akadályozza meg, így szennyeződés a felszínről, illetőleg oldalirányba kerülhet ki az elegyből. A laboratóriumi eredmények arra engednek következtetni, hogy ha egy tényleges szennyeződés jutna ki a hányóból, akkor az allúviumon- homok- keresztül a hányó lábán lévő patakba kerül, ami pedig egy természetvédelmi terület határán folyik el.

Leírás
Kulcsszavak
Meddőhányó
Forrás