Oktatók tudományos együttműködésének hálózatai a felsőoktatásban

Absztrakt
Az elmúlt évtizedekben nem csupán a magyarországi felsőoktatási intézmények részéről fogalmazódott meg az igény (és a szükség) a nemzetközi tudományos együttműködések kiépítésére és a már meglévő hálózatok megerősítésére, de a globalizálódó világ által előidézett lépéskényszer is a nemzetközi akadémiai tudástranszfer, a határokon átívelő kapcsolatok létesítése, valamint a közös kutatásokban és pályázatokban való szerepvállalás felé terelte ezen szervezeteket. Az oktatók nemzetközi tudományos aktivitása az egyes felsőoktatási intézmények esetében presztízs-növelő erővel bírhat, amennyiben az egyének kreativitása és szakmai alkotóképessége sikeresen be tud kapcsolódni a tudás nemzetközi áramlatába. Ebben a folyamatban a munka jelentős része magára az oktatóra hárul az előadásokra való felkészülés, a kutatásokban való részvétel, a kiutazások, a publikálás és a szakmai idegen nyelv elsajátítása formájában. Éppen ezért az értekezés fő célja az volt, hogy a nemzetközi szakmai együttműködéseket megvizsgálja az egyén szintjén két magyarországi felsőoktatási intézmény, a Debreceni Egyetem és az (az adatfelvétel idején még) Eszterházy Károly Főiskola oktatói között. Kutatásunk mindenképpen hiánypótlónak mondható, hiszen tudomásunk szerint a vizsgálat lefolytatásáig ilyen jellegű, a nemzetköziesedést az egyének szintjén feltáró kutatás nem volt. A kutatás során nem volt célunk, hogy a két intézmény oktatóinak nemzetközi aktivitása alapján értékítéletet mondjunk a nemzetköziesedési stratégiáikkal kapcsolatosan, hanem sokkal inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen módon és mennyi sikerrel tudják ezen szervezetek kamatoztatni az elérhető lehetőségeket, és hogy az egyének szintjén ez hogyan jelenik meg. Kutatásunk célja nem az összekapcsolódó intézmények vagy egyének által kialakított hálózatoknak a bemutatása volt, hanem azoké az oktatóké, akik fogékonyabbak vagy hajlamosabbak nemzetközi kapcsolatok kialakítására és kiaknázásra. A kutatásunk módszerei kapcsán kiindulási alapként szolgált a szakirodalmi vizsgálódás az empirikus részben a survey vizsgálat során használt kérdőív, valamint interjúvázlat létrehozásában. A kérdőívek SPSS statisztikai adatelemző program segítségével kerültek feldolgozásra. Meglátásunk szerint a csupán kérdőíves lekérdezés, melyet ugyan a viszonylag magas oktatói létszám és a kérdéskör összetettsége is indokolt, nem lett volna elegendő a téma átfogó elemzéséhez. Éppen ezért tíz, a kérdésben nagy tapasztalattal és szakmai rálátással bíró oktatót kértünk fel, hogy fejtse ki véleményét a nemzetközi szakmai együttműködésekről egy interjú keretében. Kutatásunkban nyolc témacsokor vált szét: elsőként a család, a lakóhely és a munkahelyi klíma megvizsgálása került fókuszba. Ezek után egy „nemzetközi aktivitás” mutató kidolgozása volt a cél, majd pedig a kisebb nemzetközi aktivitású oktatók itthon maradásának okait fejtegettük. A negyedik nagyobb elemzési egység a tudományterületi jellegzetességek köré csoportosult, míg a nyelvtudás és a nemzetközi együttműködések fontosságának taglalása külön alfejezetet kapott. Meglátásunk szerint a kutatás kiemelendő eredményét jelenti egy „nemzetközi aktivitás” mutató kidolgozása, amely segítségével több szempontot is figyelembe véve, az oktatók könnyen besorolhatóvá válnak annak alapján, hogy milyen aktívak a nemzetközi tudományos arénában. Ezen kívül ugyancsak jelentős lépésnek tekinthető, hogy sikerült nyolc klasztert kialakítani az oktatók motiváltságára építve: 1.) tudományosan elszigetelődők; 2.) visszahúzódók; 3.) kényszerutazók; 4.) kimaradók; 5.) világutazók; 6.) tudásbrókerek; 7.) fiatal, PhD-val rendelkezők; 8.) ballagók. Az utolsó két kérdéskör az agyelszívás és az online tudományos networköket veszi górcső alá. További kutatási lehetőségként, többek között, érdemes lenne megvizsgálni az egri intézmény oktatóinak nemzetközi aktivitását újra, hiszen 2016. júliusától egyetemi rangra emelkedett, és összehasonlítani mintánk adataival. Throughout the past decades, the question of higher education’s globalization has taken center stage. Provided the academic creativity of instructors can successfully connect into the international flow of knowledge, the international scientific activity of instructors in a number of institutions may gain boosting prestige. In the course of this process, the majority of the work, of preparing for lectures, taking part in research projects, traveling, publishing, and foreign language acquisition falls on the teachers. Thus, the aim of the dissertation is to examine, on the individual level, the international professional cooperation between the 210 full-time teachers of the University of Debrecen and of the then Eszterházy Károly College. We did not strive for a representative sample, since, due to instructor fluctuation during the research period, there was not an opportunity to do so. However, our research sets a precedent, seeing as to the best of our knowledge there has been no test and/or research focusing on the internationalization on the individual level. It wasn’t our goal to pass judgment on the teachers’ international-activity-based internationalization strategies of the two institutions, but rather we were curious, in what way and with how much success they took advantage of given opportunities, and how this showed on the individual level. Moreover, our research’s aim was not the introduction of cooperating institutions or of individual level networking but rather of those instructors who are more disposed to and receptive of the formation and exploitation of international relationships. The examination of special literature in the empirical segment, the surveys used during the test, as well as an interview served as our research methods. The surveys were processed in the SPSS statistical analysis program. Having taking into consideration the large survey candidate pool and the complexity of the survey topic, we concluded that the surveys themselves would not have been enough for the full unraveling of the thesis topic. Thus, in ten interviews, we asked university instructors and international experts full of experience and insight into the field to expound their opinion concerning international professional cooperation. Our research breaks up into eight different themes: first, the examination of the family, home and work climate was in the focus. Following this, we examined and explained an „international activity” index and the reasons for internationally less active teachers’ staying at home. The fourth greater portion of the work focused on the features in the scholarly field, while the exposition of language acquisition and the importance of international cooperation both received separate subchapters. In our view, the greatest achievement of our research is the exposition of an „international activity” index with the help of which teachers can easily be listed by how active they are in the arena of international scholars. What is more, it is worthy of mention that we were able to put together eight categories built upon the motivations of teachers: 1) the academically isolated, 2) the withdrawn, 3) the forced travelers, 4) those who stay out of it, 5) the world travelers, 6) the knowledge brokers, 7) young instructors with PhD, 8) saunterers. The last two themes are brain drain and the online scientific network. It would be a profitable research opportunity to re-examine the Eger institute’s teachers’ international activity, seeing as since July 2016 it was raised to the level of university, thus we would be able to compare data samples.
Leírás
Kulcsszavak
felsőoktatás, nemzetköziesedés, oktatói mobilitás, tudományos együttműködés, kapcsolathálók, higher education, internationalization, faculty mobility, academic cooperation, networks
Forrás