A tartás- és fejéstechnológia hatása a nyers tehéntej mikrobiológiai minőségére

Absztrakt
Hazánkban a tej és tejtermékek fogyasztásának színvonala és mennyisége még sajnos messze elmarad a táplálkozás élettani szempontból kívánatostól, így ennek növelése az egyik legfontosabb feladat. Ennek egyik eszköze lehet a választék bővítése, illetve a nagy élvezeti értékű és hosszú eltarthatóságú termékek előállítása. Ezt azonban csak kifogástalan minőségű nyers tejből lehet megoldani. A jó minőségű alapanyag (nyers tej) előállítása nem csak a tejfeldolgozók, hanem a tejtermelő gazdaságok érdeke is, ugyanis a feldolgozó üzemek csak extra minőségű tejet vesznek át. A tej átvétele során, a tej beltartalmi tulajdonságain kívül az általános mikrobiológiai minőség is szigorú kritérium, mivel a nyers tej feldolgozhatóságát alapvetően befolyásolja. A kutatómunkánk során vizsgáltuk a tejtermelő gazdaságokban termelt elegytej mikrobiológiai állapotát (összcsíraszám, coliformszám, Escherichia coli szám, Staphylococcus aureus szám, pszichrotróf baktériumszám, élesztő- és penészgombaszám). Néhány gazdaságból, melyekben magas volt az elegytej – mikrobiológiai paraméterek által okozott – szennyeződése, tőgynegyedtej és környezeti tamponos minták gyűjtöttünk a szennyeződés forrásának a kiderítése érdekében. Vizsgáltuk továbbá a termelt tej mikrobiológiai minősége, valamint az üzemméret és a különféle tartás- és fejéstechnológiai tényezők közötti összefüggést. A coliform baktériumok és az Escherichia coli szennyezettség meghatározásnak a segítségével felmértük a gazdaságok fejési és tejkezelési higiéniájának az állapotát. A gazdaságokból Staphylococcus aureus törzseket gyűjtöttünk, melyeknek meghatároztuk a fenotípusos (tellurit redukció, lecitináz aktivitás, hemolízis, koaguláz próba, Clumping faktor vizsgálat, antibiotikum rezisztencia) és genotípusos (enterotoxin gének előfordulása, pulzotípus, fágtípus) tulajdonságait. A vizsgálatokba hét nagygazdaságot, négy középgazdaságot és tizenegy kisgazdaságot vontunk be. A gazdaságok kiválasztásakor az eltérő méretet, továbbá a különböző tartás-, és fejéstechnológiai körülményeket vettük figyelembe. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az elegytej minták összcsíraszáma, coliformszáma, élesztő- és penészgombaszáma, valamint a pszichrotróf baktériumok száma szignifikánsan magasabb a kisgazdaságokban, valamint azokban az üzemekben, melyekben kötött tartásmódot, sajtáros fejésmódot, vízzel történő tőgyelőkészítést alkalmaztak, valamint ott is, ahol nem alkalmaztak elő- és utófertőtlenítést. Az elegytej összcsíraszámát elsősorban fejésmód és a tőgyelőkészítés módja határozta meg. Az összcsíraszám szempontjából a vizsgált közép és kisgazdaságokban a tejvezetékes fejésmód – kötött tartás – száraz tőgyelőkészítés; a nagygazdaságokban pedig a fejőházi fejésmód – pihenőboxos tartásmód – fertőtlenítőszeres tőgyelőkészítés kombinációja bizonyult a legkedvezőbbnek. Az eredményeink azt mutatták, hogy a fejés és tejkezelés során használt eszközök alig, a szubklinikai tőgygyulladásban szenvedő állatoktól származó tej viszont nagymértékben befolyásolja az elegytejből kimutatható Staphylococcus aureus számot. A gazdaságokból gyűjtött St. aureus törzsek mind koaguláz pozitívak voltak. A penicillinnel szemben az izolátumok 30,5%-a volt rezisztens. Az elegytejből és a beteg állatok tőgynegyedéből származó penicillin rezisztens St. aureus törzsek előfordulási aránya 20,0%, illetve 88,9% volt. A St. aureus izolátumok 27,1%-a hordozott Staphylococcus enterotoxin (SE) gént. A seb, sea és sec gének voltak a leggyakrabban detektált SE genotípusok. A törzsek tizennégy főtípusba és nyolc altípusba voltak sorolhatóak 86%-os azonossági szint esetén. Az egyes gazdaságokban egy vagy két különféle pulzotípus fordult elő, amely az egyes farmokon belüli kismértékű genetikai különbségre utal. A St. aureus törzsek fágtipizálása során a legtöbb izolátumnál (62.7%) a III és IV fágcsoportba tartozó fágok idéztek elő lízist. A vizsgálatok során az izolátumokat tíz fágcsoportba sikerült besorolni. A III-IV és a III-IV-81 fágcsoportokba tartozott az izolátumok többsége. A törzsek vizsgálata során kapott információk hozzájárulnak a tejtermelő gazdaságokban előforduló St. aureus törzsek alaposabb megismeréséhez, ezáltal az ellenük irányuló hatékonyabb védekezéshez és a beteg állatok eredményesebb gyógykezeléséhez. In Hungary, the level of milk production and quantity of milk product consumption still lag behind the desired level for optimum human nutrition important tools to improve it. Can be widening the range of products and producing high quality products with long storability. However, this can be achieved only by producing raw milk of exceptional quality. Milk processing plants and dairy farms are interested in the production of basic material (raw milk) of a good quality, because milk processing plants only accept raw milk of extra quality. On delivery of milk, the composition and the general microbiological quality of milk has to meet strict requirements, because these factors basically influence the industrial use of the raw milk. In our study we investigated the microbiological status of raw milk produced in dairy farms (total plate count, coliform count, Escherichia coli count, Staphylococcus aureus count, psychrotrophic bacteria count, yeast and mold count). We collected milk from cows suffering from mastitis and to collect samples from places of the farms and, where there was significant microbial contamination in the bulk tank milk, to identity sources of contamination. We examined the connection between housing-, milking technologies on the farm and microbiological quality of the milk. We evaluated hygienic circumstances of milking and milk handling of the farms, by examining coliform bacteria and Escherichia coli contamination. We examined the phenotypic (tellurite reduction, lecithinase activity, hemolysis, coagulase test, Clumping factor, antibiotic resistance) and genotypic (enterotoxin genes, pulsotype, phage type) characteristics of the Staphylococcus aureus strains occurring on dairy farms. Seven large, four medium-sized, and eleven small farms were involved in the study. We considered the different farm sizes, housing and milking circumstances during the selection of farms. We found that, the total plate count, coliform count, yeast- and molds count, and psychrotrophic bacteria count of bulk tank milk samples were significantly higher in small farms, and in farms which used tie-stall housing, bucket milking, udder preparation with water, and which did not use pre- and post-milking disinfection. Out of the examined factors, milking procedure and the type of udder preparation had the largest effect on the total plate count. In the medium and small farms that were examined, the combination of pipeline milking – tie stall housing system – disinfectant preparation of the udder resulted in the most favorable milk quality. In large farms, the combination of milking parlour - loose cubicle housing system - dry preparation of the udder was the most appropriate as shown by the total plate count. The results show that, the milk derived from subclinical mastitic cows largely influence the Staphylococcus aureus count of bulk tank milk, than the contamination of milking and milk handling equipment by St. aureus. The examined St. aureus strains were all coagulase positive. 30.5% of the isolates were resistant to penicillin. The prevalence rates of penicillin resistance were 20.0% and 88.9% among the St. aureus strains isolated from bulk tank milk and mastitic quarter milk, respectively. 27.1% of the St. aureus isolates carried Staphylococcal enterotoxin (SE) gene. Seb, sea and sec genes were the most commonly detected SE genotypes. During the pulsed-field gel electrophoresis (PFGE) analysis isolates were categorized into 14 main types and 8 subtypes, at a similarity level of 86%. On each of the farms tested only one or two main types were observed, indicating a lack of genetic diversity among St. aureus isolates within farms. During the phage typing of the St. aureus strains, most of the isolates (62.7%) were recognized by phages in group III or IV of the international basic set. We could classify the isolates into ten phage groups. One third of the isolates belonged to the III-IV and III-IV-81 phage groups. Staphylococcus aureus strains collected from dairy farms (bulk tank and udder quarter milk) contribute to knowledge of St. aureus strains (antibiotic resistance, pulsotype etc.) which occur in dairy farms, the more effective protection against them, and the effective therapy.
Leírás
Kulcsszavak
Nyers tehéntej, Raw cow milk, mikrobiológiai minőség, üzem méret, microbiological quality, farm size, keeping technology, milking technology, udder preparation, pre-, post milking disinfection, total plate count, coliform count, yeast count, mold count, psychrotrophic bacteria count, Escherichia coli, Staphylococcus aureus, antibiotic susceptibility, enterotoxin genes, pulsotypes, phage types
Forrás