Egyetemi hallgatók egészségi állapota és egészségmagatartása

Dátum
2010-05-05T15:31:55Z
Szerzők
Veresné Balajti, Ilona
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az egészségfejlesztés kiemelt színterei az iskolák, amelyek nemcsak az egészségtan órákon nyújtott tárgyszerű ismeretekkel, hanem az összes, nem egészséggel kapcsolatos tárgyat oktató tanár szemléletével, attitűdjével, egészséggel kapcsolatos mindennapos viselkedésével, illetve az iskola légköre révén is jelentősen befolyásolják az ott tanulók egészségmagatartását. Kutatásunk célja volt megvizsgálni, hogy ezeken a kiemelten fontos színtereken a jövőben dolgozó tanárok, jelenlegi tanárjelölt egyetemisták egészsége és egészségmagatartása hogyan jellemezhető, mert az esetlegesen problémás magatartásmintázat fiatalabb korban jobban befolyásolható. Célunk volt továbbá a hallgatók lelki egészségének pontosabb jellemzése, és olyan determinánsok azonosítása, amelyek módot adnak a lelki egészség javítására a felsőoktatás keretein belül is. Ennek érdekében kérdőíves vizsgálatot terveztünk hat magyarországi, tanárképzést folytató felsőoktatási intézményben. A vizsgálat kivitelezésére két fázisban került sor. Az első fázisban, az ún. elővizsgálat során történt a módszertani vizsgálatok lebonyolítása olyan hallgatói csoportokban, amelyeknek nem terveztük bevonását a későbbi vizsgálatokba. A második fázisban, a fővizsgálat során történt az egészségi állapot és az egészségmagatartás felmérése tanárszakos képzést nyújtó karok hallgatói körében, akik a már említett hat magyarországi egyetem és főiskola diákjai közül kerültek kiválasztásra. Az elővizsgálatban történt meg a vizsgálati eszköz kifejlesztése, amelyhez szükséges volt többek közt az Aaron Antonovsky által kidolgozott és definiált koherencia-érzés (sense of coherence) mérésére alkalmas Orientation to Life kérdőív rövidített változatának magyar nyelvre történő fordítása és validálása, valamint a kérdőív internetes változatának elkészítése. Szintén az elővizsgálat eredményeként olyan módszertant dolgoztunk ki, amely értékelhető válaszadási arányt biztosított viszonylag gyors és költséghatékony módon. Az elővizsgálat keretében végzett vizsgálatok során értékelhető eredményt kaptunk debreceni 1-5. éves orvostanhallgatók egészségi állapotára és egészségmagatartására, melynek legfigyelemreméltóbb megállapítása, hogy az orvostanhallgatók körében szignifikánsan, 75%-kal magasabb volt a lelki egészség zavarára utaló pontszámmal rendelkezők aránya, mint a hasonló korú átlagnépesség körében. A fővizsgálat során célzottan tanárjelöltek egészségét és egészségmagatartását mértük fel; ennek eredménye szerint a hallgatók között kétszer annyian küzdenek kóros mértékű pszichés stresszel, mint a hasonló korú átlagpopuláció. Az egészségmagatartás tekintetében lényeges különbség, hogy a hallgatók közt szignifikánsan magasabb a nem dohányzók és az alkoholt nem fogyasztók aránya, mint a hasonló korú népességben. Az intézményenként elvégzett adatelemzés nem utalt lényeges különbségekre az egyes intézmények hallgatói közt az egészségi állapot és az egészségmatartás tekintetében. Többszörös többváltozós elemzéssel modelleztük a pszichés stresszel és koherencia-érzéssel jellemzett lelki egészség legfontosabb magyarázó változóit; ezek közül kiemelt fontosságú a kor és a társas támogatás. Mindkettő pozitív módon befolyásolja a lelki egészséget: csökkenti a pszichés stresszt, és növeli a koherencia-érzést. Összességében aggasztónak tartható, hogy egyetemisták, köztük nagy arányban leendő tanárok lelki egészsége kedvezőtlenebb, mint az azonos korosztályba tartozó átlagpopulációé. Ugyanakkor az általunk kidolgozott módszertan lehetőséget nyújt a lelki egészség költséghatékony monitorozására, eredményeink alapján pedig a társas támogatás mint a lelki egészség olyan determinánsa azonosítható, amelynek javítása a felsőoktatási intézmények falain belül is lehetséges, illetve szükségszerű. A leendő értelmiség egészségének fejlesztése érdekében jelenleg a legsürgetőbb feladatnak a hallgatók lelki egészségének javítását tartjuk a felsőoktatásban. ----- Schools are priority settings in health promotion forming the pupils not only by the contents of health-related subjects but by the knowledge, attitude and behaviour of all teachers as well as the overall atmosphere of the school. The aim of our research was to investigate the health and behaviour of future teachers, present students so as to identify problematic health and behaviour patterns. A specific aim was to characterize the mental health of students and its determinants that may be improved within higher education. A questionnaire survey was carried out in two phases in six institutes of higher education providing teacher training as well. The first phase (pilot survey) was meant to answer methodological questions in student groups that were not to be involved in the later survey. The second phase or main survey aimed to investigate the health and health behaviour of future teachers who were randomly selected from the above mentioned six institutes of higher education. The paper-based and internet version of the survey tool was developed and tested in the pilot phase that included among others the translation and validation of the abbreviated version of the Orientation to Life questionnaire, measuring sense of coherence as defined by Aaron Antonovsky. A fast and cost-effective data collection method providing acceptable response rate was also developed based ont he results of the pilot phase. The pilot provided evaluable results regarding the health and behaviour of 1-5 year medical students of the University of Debrecen. According to these, notable psychological stress was found to be 75% higher among medical students than in the general population of similar age-range. The health and behaviour of future students was investigated in the main survey according to which the proportion highly stressed students was twice as high as that of the similar age-group of the general population. However, the proportion of nonsmoking and alcohol non-using students was found to be significantly higher compared to those of similar age in the general population. No significant institutional differences were detected among students of various universities included in the study in terms of health and health behaviour. Multivariate analysis was used to build a model for key determinants of mental health that were found to be age and social support. Increasing age and social support decrease psychological stress and improve sense of coherence. In conclusion, it is of great concern that university students including future teachers demonstrate signs of unfavourable mental health compared to the general population of the same age-range. However, social support as a major determinant of health can be identified as a potential factor for intervention even within institutes of higher education. Mental health can be monitored by the cost-effective method developed. In order to improve the health of our future intelligentsia, mental health promotion of university students should be a high priority.
Leírás
Kulcsszavak
egészségi állapot, health status, egészségmagatartás, health behaviour, felsőoktatás, higher education, egyetemi hallgatók, university students, lelki egészség, mental health, koherencia-érzés, sense of coherence, pszichés stressz, psychological stress
Forrás