Akarva-akaratlan maga is bűnök, balesetek, szerencsétlenségek előidézője lesz, bűnrészes és egyúttal áldozat is. Ítéljük el vagy inkább sajnáljuk őt? Mennyire felelős tetteiért, a körülötte és a vele történtekért? Az írónő kitűnő pszichológiai érzékkel keresi a múltban gyökerező okokat. A regény stílusát iróniával fűszerezett hideg tárgyilagosság jellemzi - a dolgok mintha logikusan, természetesen következnének egymás után. Valójában rejtvénnyel állunk szemben, amit az írónő csak részben fejt meg. A végső döntés az olvasóra vár: ki-ki erkölcsi érzékétől vezettetve maga ítélje meg a szereplőket.