Milyen kapcsolat fűzi a histórikust a múltnak azokhoz a szereplőihez, akikről beszél? Milyenek a történész lehetőségei a múlt megítélésében, meddig azonosulhat és azonosulhat-e egyáltalán a múlt megjelenített szereplőivel úgy, hogy a történelmi dokumentumokból megismert megnyilatkozásokkal magyarázza tetteiket? S ha viszont él a lehetőséggel nem él-e vissza vele, nem vezet-e munkamódszere kárhozatos elfogultsághoz, szubjektív részlehajláshoz? S egyáltalán létezik-e teljesen elfogulatlan történetírói megközelítés?