Béri, BélaBogdán, Marianna2009-10-142009-10-1420092009-10-14http://hdl.handle.net/2437/89566A Magyarországon az agrárágazat nemzetgazdasági szerepe a visszaesések ellenére még mindig számottevő. Az elmúlt években a magyar tejfogyasztás fejenként 150-160 liter volt, ez európai és világviszonylatban is alacsonynak számít. A világ tejhasznosítású szarvasmarha-tenyésztésében az elmúlt évtizedekben a fajta-és tenyésztéspolitikát a nagymennyiségű híg tej termelésére irányuló szelekció jellemezte. Az árbevételre szelektált holstein-fríznél jelentkező problémákra (hasznos élettartam, két ellés közötti idő) a megoldást a keresztezés jelenheti. A holstein-fríznél a tej beltartalmával is gondok vannak, különösen a feldolgozóknál. Hazánkban a jersey az egyetlen fajta, amely szerepet kaphat a tejhasznosításban, mert ennek a fajtának van akkora létszáma, amely meghatározó. Magyarországon fajtatiszta és keresztezett jersey állomány is található. A termelő állomány döntő többsége ma is F1-es, illetve R1-es (génhányad 50 és 75 %). A tehenek által termelt tej mennyisége a jersey génhányad növekedésével, a holstein-fríz génhányad csökkenésével egyenes arányban csökkent. A tehenek által megtermelt zsír kg és fehérje kg elemzésénél arra a következtetésre jutottunk, hogy a keresztezett egyedek nagyobb mennyiségű tejtermelése még hígabb beltartalom esetén is kompenzálhatja a fajtatiszta tehenek 5 % feletti zsír és 3,79 %-os fehérjetartalmát50 p.huszarvasmarhatenyésztésJerseytenésztési vizsgálataoktej.