Valuch, TiborLipcsei, László Péter2010-05-092010-05-092010-03-312010-05-09http://hdl.handle.net/2437/95853A két hipotézishez szükséges szakirodalmi áttekintés a szekularizációra, a társadalomtörténeti és történeti háttérre, valamint a reformáció és a református felekezet kialakulására koncentrálódott. A szakdolgozat elméleti keretének a dolgozat elején leírt „Troeltsh elméletet” választottam (Andorka 2006: 640-652). Ez az egyház és a kisegyház vagy szekta viszonyáról értekezik. Tehát az első hipotézisem, mely szerint a népegyházi és államegyházi (Tomka 1984: 127-128) paraméterekkel, illetve a dolgozat elején ismertetett elmélet szerint - mely megkülönbözteti az egyházat és a kisegyházakat – ún. egyházi tulajdonságokkal bír a Békési Református Egyház, részben cáfolódott. Hiszen az empirikus adatok szerint (Cs. K. megtérés; F.S megtérés) és a tudatosságot és személyes döntést mutató indikátorok, mint a bibliaolvasás vagy a hitvallásismeret jellemző a szakértői mintára. Az empíria mutat kisegyházi (vagy szektás) tulajdonságokat, melyek az egyház konceptualizációjára nem alkalmazhatók A család meghatározó szerepével kapcsolatos hipotézis igazolódott, hiszen a szakértői mintám minden tagja gyerekként, vagy ifjúként kapcsolatba került a vallással. Néhány esetben nem a református felekezet volt az első közösség, mellyel találkoztak. Számos esetben az alanyok „beleszocializálódtak” az egyházba és „vallásba”, ám minden esetben említettek valamilyen megtérés élményt. Tehát a család vallásosságot befolyásoló hatása, korrelációjának erőssége az empirikus adatok révén igazolódott. Témavezető neve: Dr. Valuch Tibor Szakdolgozat készítésének éve: 201043huegyházszocializációDEENK Témalista::Társadalomtudományok::Szociológia