Heim, AnitaBalázs-Földi, Emese2021-12-282021-12-282021-12-28Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, Évf. 7 szám 4 (2021) , 85-99https://hdl.handle.net/2437/327197Compared to other social groups, persons with disabilities are at higher risk of poverty. One of the reasons for this can be explained by the labour market situation of people with disabilities, as their employment is extremely low, their livelihood is primarily ensured by social benefits. One of the main guarantees of achieving an adequate standard of living is income from work. The higher qualifications the employee has, the higher the chance is to have a job that suits his/her interests and abilities. However, persons with disabilities tend to have lower educational qualifications than members of the majority of society, and their higher education is particularly low. In order to achieve equal opportunities, persons with disabilities may take advantage of allowances and subsidies in the course of their higher education as well as their studies. Using qualitative, semi-structured interviews, the research explores how services promoting equal opportunities at universities facilitate the higher education of students with disabilities, support their job search and their integration into the labour market. The research also comprised the examination of how the family background or previous (primary and secondary school) studies influenced the higher education of the interviewees. Based on the research results, it can be stated that promoting equal opportunities at universities contributes to the successful completion of studies as well as participation in the labour market eventually. The family, the parents, studying in an integrated framework play a crucial role in the decision of a student with disabilities to continue his/her studies at university.A fogyatékossággal élő személyeket nagyobb mértékben érinti a szegénység kockázata más társadalmi csoportokhoz képest. Ennek egyik oka a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci helyzetével magyarázható, mivel foglalkoztatottságuk rendkívül alacsony, elsősorban társadalmi juttatások biztosítják létfenntartásukat. A megfelelő életminőség elérése egyik legfőbb garanciája a munkából származó jövedelem. Minél magasabb az iskolai végzettsége a munkavállalónak annál nagyobb az esélye annak, hogy érdeklődésének és képességeinek megfelelő munkát tud végezni. A fogyatékossággal élő személyek iskolai végzettsége azonban elmarad a többségi társadalom tagjaitól, felsőfokú végzettségük pedig különösen alacsony. Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében a fogyatékossággal élő személyek kedvezményeket, támogatásokat vehetnek igénybe továbbtanulásuk, valamint tanulmányaik során. A kutatás kvalitatív, féligstrukturált interjú módszerével tárja fel, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások hogyan segítik a fogyatékossággal élő hallgatók felsőfokú tanulmányait, támogatják-e álláskeresésüket, munkaerő-piaci beilleszkedésüket. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy a családi háttér, illetve a korábbi (általános és közép-) iskolai tanulmányok hogyan járultak hozzá a megkérdezettek továbbtanulásához.­ A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások eredményesen járulnak hozzá a tanulmányok sikeres befejezéséhez, illetve a további munkaerő-piaci szerepvállaláshoz. A család és a szülők, valamint az integrált keretek között folytatott tanulmányok jelentős szerepet játszanak abban, hogy a fogyatékossággal élő diákok az egyetemi továbbtanulás mellett döntenek.application/pdffamilyintegrationinclusive approachequal opportunitieshigher educationcsaládintegrációbefogadó szemléletesélyegyenlőségtovábbtanulásfolyóiratcikkOpen AccessHeim Anita, Dr. Balázs-Földi Emesehttps://doi.org/10.18458/KB.2021.4.85Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat47Különleges Bánásmód2498-5368