Nagy, JánosSzabó, Viktor2016-04-182016-04-182016http://hdl.handle.net/2437/225012A hazai gyümölcstermelés egyértelműen meghatározó ágazata az alma, mely ágazat a piaci versenyt és a versenyképességet illetően meglehetősen nehéz helyzetben van. Almaültetvényeink állapota nem megfelelő, a jelentős kivágások ellenére az ültetvények negyede-harmada még mindig elöregedett. Az almatermelés jövedelem előállító képességének és hatékonyságának növelése lehetséges egyrészt az ültetvények intenzitásának növelésével, mert ezzel növelhetők a terméshozamok, javítható a minőségi kihozatal, és csökkenthetők a fajlagos költségek. Továbbá szükség van a posztharveszt folyamatok színvonalának emelésére, amivel az értékesítés időpontja elnyújtható, a vevői elvárásoknak megfelelő minőségű és küllemű áru állítható elő, az értékesítési átlagárak pedig jelentősen javíthatók. Az almatermelésben jelenleg kifejezetten aktuális és még eldöntésre váró kérdések miatt értekezésem fő célkitűzése a következő kérdések tudományosan megalapozott megválaszolása: • Érdemes-e hazai ökológiai és piaci körülmények között magas hektáronkénti tőszámú (>3 000 fa/ha), jéghálóval fedett és Knipp fával telepített szuperintenzív ütetvényeket létesíteni az intenzív ültetvényekkel (2 500 fa/ha tőszám, suháng ültetőanyag, hagyományos támrendszer jégháló nélkül) szemben? • Milyen módon és mértékben befolyásolja a posztharveszt megléte az almatermelés gazdaságosságát, illetve beruházás-hatékonyságát? • Mely üzemmodell, vagyis a termesztés és a posztharveszt mely kombinációja eredményezi a leghatékonyabb termelést? Ezen célkitűzések, illetve feladatok megvalósítása révén lehetőség van az ültetvények intenzitását fokozó elemek és a szuperintenzív ültetvények gazdasági megítélésére, a posztharveszt technológiai fejlettség gazdaságosságot befolyásoló hatásának mérésére, a leghatékonyabb üzemtípus kiválasztására, továbbá az egyes üzemtípusok főbb gazdasági előnyeinek és hátrányainak a lehatárolására. A fenti fő célkitűzések kapcsán, azokhoz igazodóan megfogalmazott hipotéziseim a következők: • A szuperintenzív ültetvények létesítése hazai ökológiai és piaci körülmények között is hatékony beruházást jelent. • A posztharveszt technológia megléte jelentős mértékben javítja a termelés gazdaságosságát. • A legkedvezőbb beruházás-gazdaságossági mutatókat a legmagasabb fokú posztharveszt ellátottság eredményezi, tehát a termesztés, tárolás, osztályozás és csomagolás folyamatainak együttes megléte. A célkitűzések megvalósításához szükséges elemzési módszertant a költség-haszon elemzés és a beruházás-gazdaságossági elemzés, valamint ezek érzékenység-vizsgálatának eszköztára jelenti. Az értekezés klasszikus elemzéseket tartalmaz, melyek a Debreceni Üzemtani Iskola által kidolgozott és ott oktatott módszereken alapszanak. Az adatfeldolgozás központi eleme a termelő üzemekben végzett, a termelés naturális ráfordításaira és hozamaira irányuló adatgyűjtésre alapozott szimulációs modellezés. A vizsgálatok elvégzéséhez determinisztikus szimulációs modellt alkalmazok, melynek input adatai egyrészt technológiai, másrészt gazdasági paraméterek. A számításokban magas színvonalon művelt, jó kondícióban lévő, intenzív művelési rendszerű almaültetvényt, továbbá jó termelési színvonalat és nagy technológiai fegyelmet veszek alapul. A kalkulációk nem az országos átlagra vonatkoznak, hanem a jó színvonalon termelő, korszerű üzemekre. A fenti eredményekre és következtetésekre alapozva a vizsgálatok hipotéziseivel összefüggésben a következő megállapítások tehetők: Az a feltevés beigazolódott, hogy a szuperintenzív ültetvények létesítése hazai ökológiai és piaci körülmények között is hatékonynak tekinthető beruházást jelent. Ehhez azonban a 60-70 t/ha átlaghozamok és 95% körüli étkezési minőségi kihozatal elérésére van szükség, ami nagyon magas szintű termesztéstechnológiai szaktudást, fegyelmet és ráfordítási színvonalat feltételez. Ez a hazai almatermelő vállalkozások kb. 10%-ában van jelen. A második feltevést, vagyis azt, hogy a posztharveszt technológia megléte jelentős mértékben javítja a termelés gazdaságosságát, csak részben sikerült igazolni az alábbiak szerint: • Önmagában csak a tároló kapacitások megléte nem javítja a termelés gazdaságosságát, hanem jelentősen rontja a gazdaságossági mutatókat, mert a beruházási költség és az elérhető magasabb értékesítési átlagár hazai viszonyok között nincs arányban egymással. • Ez azonban nem jelenti az, hogy a tárolók létesítése nem szükséges, mert bizonyos üzemméret fölött a nagy mennyiségű áru értékesíthetőségének vagy egyáltalán a piacra jutásnak (a vevő 10-12 hónapon keresztüli folyamatos kiszolgálása) alapvető feltétele a hűtőtárolók megléte. • A teljes posztharveszt infrastruktúra (tárolás, válogatás és csomagolás) már jelentősen javítja a jövedelmet. A harmadik hipotézist, miszerint a legkedvezőbb beruházás-gazdaságossági mutatókat a legmagasabb fokú posztharveszt ellátottság eredményezi (termelés, tárolás, osztályozás és csomagolás folyamatainak együttes megléte), is csak részben sikerült igazolni. Az elérhető nyereség abszolút összegét (nettó jövedelem, NPV) jelentősen növeli a teljes posztharveszt megléte a posztharveszt nélküli állapothoz képest, de a tőkearányosságot kifejező mutatók (IRR, DPP, PI) romlanak. Ennek oka, hogy a posztharveszt infrastruktúra ugyan nagyobb jövedelemösszeget eredményez, de az elért nyereség nem növekszik olyan mértékben, amilyen mértékben a termelés tőkeigénye nőtt a posztharveszt infrastruktúra létrehozása miatt. A fenti eredmények azt vetítik előre, hogy két üzemtípusnak vannak jó fejlődési esélyei. Az egyik az, amikor csak ültetvényt létesítünk posztharveszt nélkül és a termést betakarítás után azonnal értékesítjük egy jól működő integrátor szervezetnek. A másik lehetőség az, ha az ültetvények mellé a teljes posztharveszt infrastruktúra kiépítésre kerül, mert csak így lehet szinte minden piacra bejutni, illetve magas hozzáadott értékű árut készíteni.Apple production is clearly a dominant sector of the domestic fruit production, which faces quite hard time in terms of competition and competitiveness. Apple plantations are not in an adequate condition, in spite of the remarkable cuttings third/quarter of the plantations are considered “aged”. It is possible to increase the income-generating capacity and efficiency by increasing the intensity of plantations, this way yields can be increased, which leads to better quality output and lower unit costs. Furthermore there is a need for better quality post-harvest processes, which can lengthen the period of sales, help to produce an appropriate quality and appearance product, so average sales prices could be significantly improved. Due to the recently actual and still undecided questions regarding apple production, the main objective of this thesis is to answer the following questions in a scientifically valid manner: • Is it worth in domestic ecological and market circumstances establishing super intense plantations characterized by high tree number/hectare (over 3 000 trees/ha), planted with Knipp tree and covered by icenet in contrast to the intense plantations (2 500 trees/ha, one year-old graft planting material, conventional stakes without icenet)? • How and to what extend do the application of post-harvest influence economic efficiency and investment efficiency of apple production? • Which plant model, specifically which combination of production and post-harvest would lead to the most efficient production? There is a possibility to enhance the plants’ intensity, to economically assess super intense plantations, to measure the influence of post-harvest technology level on economic efficiency, to select the most effective plant type and to cover the economic advantages and disadvantages of each plant type by completing the objectives the tasks above. Hypotheses in line with and regarding the already stated objectives are the following: • Establishment of super intense plantation is an effective investment in the domestic ecological and market circumstances. • Applying post-harvest technology significantly improves the economic efficiency of production. • The most favourable investment efficiency indicators are resulted by the most improved level of post-harvest, therefore the process of production, storing, ranking and packaging in a combined way. Cost-benefit analysis, investment efficiency analysis and the toolbar related to sensitivity analysis meant the necessary analysis method to achieve the objectives. The thesis contains classic analysis, based on the methodology elaborated and taught by Agribusiness School of Debrecen. The central element of data analysis is a simulation model based on data collection focuses on natural expenditures and revenues of the production plants. Deterministic simulation model was applied during the analysis which calculates with technological and economic parameters as input data. The calculations are considering good conditional, high quality cultivated apple plantations applying intense cultivation practise. Moreover calculations were based on good product quality and high technological discipline. Calculations do not count on national average, rather on good quality producer, modern plants. Using the results and conclusions above, the following statements can be formed regarding the hypothesis of the analysis: Assumption was proved that establishing super intense plantations in the domestic and ecological circumstances could be considered an effective investment. Even though this requires a 60-70 t/ha average yield and approximately 95% quality output, it also assumes a professional cultivation expert, discipline and expenditure standard. These are present circa in 10% of the domestic apple producer enterprises. The second assumption, namely that the presence of post-harvest technology can significantly improve economic efficiency of production is only partly proven as it follows: • The presence of storing capacity alone do not improve economic efficiency of production, rather significantly deteriorate the economic efficiency indicators, because there is no relation between the investment costs and the available higher sales average price in domestic terms. • This fact does not mean that the establishment of storages are not necessary, because above a certain plant scale, having a cold storage is an essential condition of marketability of a large amount of goods or even entering the market (serving the customers continuously through 10-12 months in a year) • The entire post-harvest infrastructure (storing, ranking and packaging) significantly increases the earnings. As for the third hypothesis, which results the most favourable investment efficiency indicators are achieved by the highest level of post-harvest technology (production, storing, ranking and packaging combined) is also proved partly. The absolute value of accessible profit (net income, NPV) is increased significantly by the application of the entire post-harvest technology compared to the stage without post-harvest, still the capital ratio indicators (IRR, DPP, PI) worsened. The reason behind is that the post-harvest infrastructure results higher revenue, but the profit do not increase in the same extent that the capital requirement of the post-harvest did due to postharvest infrastructure. The results above prospects, that two plant types have fair development opportunities. One of them is the plantation established only without post-harvest, where the product is marketed right after the harvest to a properly operating integrator organization. The other option is that the entire post-harvest infrastructure is established besides the plantations, because it is the only way to enter almost all market and to produce a product with high added value.144huAlmaAppleposztharveszthűtőházcoldstoreNövénytermesztési és kertészeti tudományokAgrártudományok