Dudik, Benedek2024-07-302024-07-302022-06-30Metszetek, Évf. 11 szám 2 (2022) , 131-147https://hdl.handle.net/2437/378282The purpose of this study is to examine, in what extent the mainstream approaches of scientific theories can be applied on the field of the value-research. Therefore, I will examine these models through the lense of scientific philosophical approaches of 20th century. Of the three most significant philosophical theory (Popper’s falsification theory, Kuhn’s paradigm theory, and Imre Lakatos’s theory of scientific research programs), I apply Lakatos’s theory, since it fits the best to explain, how parallel research streams emerged on the field of value research. In this study I strive for conciliate Lakatos’s program and the three significant value models. In the scientific research program theory Lakatos found that many research programs coexist simultaneously. Each has a hard core or negative heuristic (as Lakatos calls it) of theories immune to any revision surrounded by a protective belt or positive heuristic of malleable theories. Every research program vies against others to be most progressive. In my opinion the core of the program is the value definition itself, which is used by the different researchers in the field of value studies. This value definition barely changed during the past few decades. On the other hand, there are numerous value models aimed to assess people’s value system. These models can be considered as the protective belt revolving around the hardcore definition. The aim of this paper is not to emphasize Lakatos’ theory from the philosophical approaches of science, but to examine value research through a philosophical eye. This approach also can ease the communication between the value research by exploring the common core of them.Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a tudományfilozófiai elméletek főáramú megközelítései mennyiben alkalmazhatók az értékkutatás területén. Vizsgálatom során három jelentős, 20. századi tudományfilozófiai megközelítés alapján vizsgálom az axiológiai vizsgálatokat a 20. század közepétől. E három filozófiai elmélet: Popper falszifikációs elmélete, Kuhn paradigmaelmélete és Lakatos tudományos kutatási programok elmélete. Közülük Lakatos elméletének tulajdonítom a legnagyobb magyarázó erőt. Elméletében Lakatos úgy találta, hogy minden kutatás egy tágabb kutatási program része, amely egy kemény mag vagy negatív heurisztika (ahogy Lakatos nevezi) körül rendeződik. Írásomban a mellett érvelek, hogy az értékkutatási programok magja maga az értékmeghatározás, amelyet az értékkutatás területén különböző kutatók használnak. Ez az fogalom alig változott az elmúlt évtizedek során. Ehhez kapcsolódva léteznek a különböző értékmodellek, amelyek célja az emberek értékrendszerének felmérése. Ezek a modellek a kemény mag körül található védőövnek tekinthetők. Jelen írás célja nem La katos elméletének kiemelése a tudományfilozófiai megközelítések közül, hanem az értékkutatás filozófiai szemmel történő vizsgálata.application/pdfértékekLakatos ImreSchwartztudományfilozófiaértékkutatáshuman valuesImre LakatosSchwartzphilosophy of sciencecultural valuesfolyóiratcikkOpen AccessMetszetek Társadalomtudományi Folyóirathttps://doi.org/10.18392/metsz/2022/2/7Metszetek211Metszetek2063-6415