Gesztelyi, TamásFábián, Boglárka2024-10-072024-10-072024https://hdl.handle.net/2437/380830A köztéri szoborállítás gyakorlata a római kultúra egyik legjellemzőbb, leglátványosabb és régészetileg is kézzelfoghatóan gazdag emlékanyagát jelenti Pannoniában is. A dolgozat Pannonia Inferior helytartói székhelye, Aquincum köztéri szoborállítási gyakorlatát vizsgálja a körplasztikákon és a feliratos szobortalapzatokon keresztül. A két forráscsoport együttes vizsgálatára viszonylag ritkán kerül sor, annak ellenére, hogy egy lokális, időben és térben jól lehatárolható emlékanyag történeti-társadalomtörténeti és művészettörténeti szempontú értékelése csak a két leletanyagtípus közös feldolgozásával lehetséges. A dolgozat két nagy részből, a körplasztikák és a feliratos talapzatok katalógusából, valamint az ezekre épülő leíró, elemző fejezetekből áll. A vizsgált leletanyag funkcionálisan, közjogi státusza és témája szerint is több kategóriára osztható. A katalógus tematikus felépítése alapján vázolható az aquincumi szobrászati leletanyag típusok szerinti megoszlása; a feldolgozott anyagban megtalálhatóak a köztéren, katonai táborokban állított császárszobrok, magánszemélyek köztéren/temetőkben állt magánportré szobrai és a legnagyobb számban az istenszobrok, amelyek túlnyomó többsége (pro)-sacer státuszú szentélyekben, vagy önálló kultuszhelyet alkotva állt Kr.u. 212 előtt. A dolgozat együtt, mint egy időben és térben is többé kevésbé körvonalazható egység, nevezetesen egy adott település, Pannonia Inferior helytartói székhelye principátus kori társadalmának helyi sajátosságokat tükröző szoborállítási gyakorlatán belül vizsgálja mindezeket az emlékeket. A közel teljes, a témába tartozó aquincumi körszobrászati -és feliratos leletanyag katalogizálásával és kiértékelésével, valamint tágabb, pannoniai összefüggésekbe való helyezésével kerül sor az aquincumi színterek és szobrászati emlékeiknek a meghatározására és vizsgálatára. A dolgozat művészettörténeti szempontok – ikonográfiai, faragástechnikai sajátosságok – szerinti értékelését is tartalmazza a szoborműveknek és a megfigyelt, azonosított jellemzők alapján a műhelykérdésekkel, a település, mint kőfaragó központ hatásával és kisugárzásával is foglalkozik. A faragványok teljességre törekvő vizsgálatához kapcsolódó szükséges járulékos kérdések, például a szobrok festéséhez alkalmazott pigmentek meghatározása, illetve a festési technika megismerése is a dolgozat részét képezi. / The dissertation presents an in depth study of the sculptural monuments and the local statue practice in the city of Aquincum, the provincial seat of Pannonia Inferior. The chronological limit of the work is the era of the principate. The dissertation is concerned mainly with the context and the display of sculpture on the various public spaces around the city. The methodological premise of the work is that statue practice can only be fully examined with the formal and structural characteristics of the statue bases, and the content of their inscriptions. The dissertation consists of two large parts, a catalogue of the sculptures and the inscribed pedestals, and the descriptive and analytical chapters based on these. The catalogue includes the sculpture in the round (149 pieces) and the various statue bases (49 pieces), that were set up mainly on urban public spaces. The study covered the precise description based on autopsy and the (new or modified) identification of the individual pieces, thus redefining their contextual and chronological issues. In terms of subject matter, the material includes statues of emperors in public spaces / military camps, private portraits of municipal individuals in public spaces/cemeteries and, most notably, statues of gods and heroes (Idealplastik). The dissertation gives a complex overview on statue practice in Aquincum, including workshop practices, features of the locally carved artefacts, iconographical survey, polychromy, etc. Some of these issues are discussed even in a broader, regional context. The full range survey of the sculptural artefacts of Aquincum and the presentation of local statue practices will contribute to a more complex picture of the social, economic, religious and artistic life of the settlement and, in turn, of the artistic life of the province and the factors that influenced it.591hurómai szobrászat; provinciális szobrászat; Aquincum; Pannonia; ikonográfia; szoborállítási gyakorlat / Aquincum; roman provincial sculpture; roman iconography; private portrait; PannoniaTörténelemtudományokBölcsészettudományok