Restás, ZsuzsaSuch, NikolettaBartos, Ádám2022-07-132022-07-13http://hdl.handle.net/2437/335895Kutatásunk elsődleges célja annak vizsgálata volt, hogy a takarmány komponensek változtatása, valamint az alom kezelése milyen hatással van a vizelet ammónia kibocsájtására. A kísérletet négy felnőtt ló bevonásával végeztük. Az állatok elhelyezése szalmával almolt egyedi bokszokban történt. Az alap takarmány zab és széna volt. A kísérlet három fő részre tagolódott. Az első részben az almot két napon át probiotikumos alomkezelővel kezeltük. A kísérlet második részében a lovak abrak takarmányát probiotikummal egészítettük ki 8 napon át, majd ismét két napos alomkezelés következett. Ezt követően az állatok két héten át ismét az alaptakarmányt fogyasztották. Munkánk harmadik részében a zabot magas biológiai értékű fehérjét tartalmazó tápra cseréltük, melyet az állatok 12 napig fogyasztottak, majd megismételtük az alomkezelést. A mintavétel a vizelettel szennyezett szalmából, az alom több pontjából, valamennyi kísérleti periódus végén az alom kezelése előtt és után történt. A kísérlet végén meghatároztuk a minták szárazanyag-tartalmát és ammónia kibocsájtását. Eredményeink alapján mind a takarmány probiotikumos kiegészítése, mind padig a magas biológiai értékű fehérje etetése csökkentette az ammónia kibocsájtást, az alomkezelő esetén viszont egyedül a takarmány probiotikummal történő kiegészítésekor tapasztaltuk az ammónia kibocsájtás csökkenését.6hutakarmánykomponensekvizeletammóniatartalomkonferencia kiadványtudományterületek::állattenyésztési tudományok